Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

A fák és növények ugyanazok „miket Szepes és Liptómegyéné! leirtunk“ mondja a következő részben, midőn a növényrajzra kellene áttérni. Úgy látszik a kézirat eredetileg csak e megyék után következett volna a nyomtatott részben, de másként ütött ki a sorrend. Ugyanezt mondja az ásványokról is. — Ezután a barlangokat sorolja fel. A Dupna barlangról azt írja, hogy a kik ismerték a járást benne, Tren- csén megyébe jutottak át rajta és Rajecz város mellett kerültek ismét ki belőle.

Két folyója van Turóczmegyének a Vág ésaTurócz. A Vág, mely „inkább rohanni, mint folyni látszik, a megyének csak felső részét öntözi. A Turócz a megye közepén folyik, felveszi a Jesznitz, Csep- selnetz, Konopta, Polczek, Jezernitza, Vadzar stb. vizeket, megjelölve a mellettük levő községek felsorolása által. Leírja mindkét folyó irányát. Előszámlálja halaikat és Aussoniusból nehány találó verset idéz reájuk. A megye patakjai tiszta viziiek és nagyon sok hal, különösen pisztráng van bennük. Van számos fürdője és savanyuvizes forrása.

A megye őslakói szlávok (tótok) kik fogékonyak a tudomány iránt is és nagyon igyekvők. „Nem hasonlók a turócziak azokhoz, a kik kevélykedve őseik füstös képeivel, őseikhez méltatlan dolognak találják, hogy eszükkel hírnevet vívjanak ki maguknak.“ A turóczi nemesség IV. Béla alatt tetemesen megszaporodott. Leírja a nép ruházatát, életmódját; foglalkozására nézve nagyrészt földmivelő, sok olajat is készítenek e vidéken és Bél le is írja az olajcsinálás módját (306. 1.) Németek kis számban vannak; nem is lehet tudni, mikor kerültek ide, összevissza csak hét faluban laknak. A szászoktól egészen külömbö- zők, beszédjük is alig érthető és nagyon darabos.

Összeállította a főispánok névsorát is és 1263-tól kezdve neveiket és némelyiknek még kinevezési oklevelét is adja. 1553-ban ez a méltóság a Révai családra szállott és azóta folyton viseli a család tagjai közül valaki. Az alispánok 1558-tól kezdve vannak felsorolva. Itt olvassuk, hogy egykor nem volt a megyének sem czimere, sem külön pecsétje, hanem a szolgabiró és alispán pecsétjei szerepeltek ilyenül. A szolgabirónak négy fehér pecsétje közé nyomta mindig az alispán a maga fekete viasz pecsétjét. Idézi 1. Józsefnek 1709-ki oklevelét, mely részletesen megállapította a megye czimerét. Végül a nevezetesebb családokkal foglalkozik, köztük legrészletesebben a Révai-család történetével.

A vármegye közigazgatásilag négy részre oszlik u. m. a szkla- binyai, blatniki, mosóczi és zniói járásra. Szabadkirályi városai nincsenek. A szklabinyai járás a megye északi és nyugati részén van. Egyet69