Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

I

tátják; németül a folytonosan fúvó szél miatt ßlasensteinnak hívják. Egy időben a Fuggereké volt, titánok több gazdát cserélt. E várhoz fűződik egy házasságtörési dráma is, melyet Bél nem hagyhat elbeszélés nélkül. A Bakithok is bírták e várat. Ezek egyike Bakith Péter belészéretett Révai Ferencz szép nejébe Zsuzsánnába s viszonyt kezdett vele. A féltékeny férj megtudván a dolgot, feleségét büntetésül halicsi várába záratta. De ezzel nem tudta megakadályozni a szeretők egyesülését. Bakith egyszerűen rárontott a várra és elrabolta az asszonyt detrekői várába. Hiába vitte perre a dolgot Révai, addig nyújtották a pert, mig meghalt és a férj halála után Bakithot felmentették a vád alól (260. 1.) A negyedik vár Éleskő, mely régen a Czobor családé volt.

A máriavölgyi zárdának is szentel egy fejezetet Ezt a pálosok rendjének évkönyvei Nagy Lajos király alapításának mondják. Főliir- nevét, csodatévő Szűz Mária szobrát ezen évkönyvek szerint, valószínűleg II. Endre idejében egy rabló állította. A járás kastélyai nagyobbára a Pálffyak birtokában vannak. Névszerint felsorolja ezeket, valamint hét mezővárosát is egytől-egyig tárgyalja. A járásnak 36 faluja van, „melyek az ausztriaiak utánzásával épültek. De vannak olyanok is, melyek rendezetlenségükkel éktelenkednek “

Az utolsó, hatodik szakaszban a vajkai székről van szó. Ez a „köztársaság,“ mint Bél nevezi, a Csallóközben fekszik és székvárosáról vette nevét. Lakosai, mint a törvény őket nevezi, a birtokos nemesek (nobiles praedialistae) egykor az érseki bandériumban szolgáltak. Béke idején a hadi szolgálat fejében kapott birtokaikra küldettek vissza. A királyoktól is számos kiváltságot nyervén, úgy szólva külön államot képeztek az országban. E széknek „külön királya van, külön nádora és a többi megyei hivatalnokai is külön vannak.“ Királyuk az esztergomi érsek, ki minden tekintetben egyedüli ura a széknek; külön van alispánjuk, szolgabirójuk stb. Az egész terület alsó és felső járásra oszlik. Vajka mezővárosnak kettős sorban épült házai közt csak egyetlen utczája van. Lakói mind magyarok, „de a nemzet szokása ellenére gyengébb eszüek.“ Példát is hoz fel együgyüségiikre. Egyszer egyik nemes elindult lóháton vadászni. Az erdőhöz érve leszállt lováról s azt egy fához kötve, meg akarta tölteni puskáját. Sietségében a puskavesszőt úgy bele találta nyomni a csőbe, hogy akár mint erőlködött is, nem tudta többet kihúzni. Végre egy jó gondolata támadt; a puskát egy fához erősítve, a ló farkát a csőbe szorult vesszőhöz kötötte. Ekkor aztán ráült a lovára és megsarkantyuzta. Erre a puska elsült s a lovat és szinte a rajta ülő gazdáját is meglőtte. „Hatszáz ilyenforma esetet lehetne előszámlálni“, mondja Bél. Mint Vajkának egy másik nevezete 67