Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
I neveit; többször közli az illető törvényeket is, melyek Pozsony ezen kiváltságát megerősítik. Majd midőn a kormányzóság felállittatik, Ambringen kormányzóságának a történetét adja. Idézi a Lipót-féle diplomát és foglalkozik a helytartótanács intézményével. A 436—62-ik lapon a királyi kincstárról szól, mely szintén itt van a mohácsi csata óta elhelyezve. Ekkor állították fel az udvari kamarát is. 1550-ben Pempflinger Márk került élére, majd magyar elnökök is neveztettek ki, kiket névszerint felsorol s megemlékszik az országgyűléseknek ezen kamara visszaélései ellen hozott végzéseiről, felsorolja a magyar kamara elnökeit és consiliariusainak neveit. A hatodik szakasz Pozsony város kiválóságai között az ide került esztergomi érsekség itteni történetét tárgyalja (462—542. I.) Összesen 14 érseknek mondja el életét, tetteit, érdemeit, működését. Várdai Pál az első itt székelő érsek ; halála után három évig üresen maradt a méltóság, inig végre Oláh Miklós lett érsekké. Oláhval különösen sokat foglalkozik, valamint Verancsicscsal is; midőn ez 1573-ban meghalt, 20 évig üresen maradt az érseki szék és nincs igaza Jongelliusnak, ki ekkor Radetiust szerepelteti, mint érseket. A negyedik érsek Fejérkövi István, kit egy hónap múlva Kutassy követ e méltóságban, majd For- gách Ferencz; Pázmány után a jelentéktelenebb Lóssy következik, utánna Lippai, Szeleptsényi, Szétsény, Kollonitsch, Keresztély Ágost és végül Eszterházy Imre, kiről, mint egykorúról nem akar dicséreteket mondani. Pozsony nevezetességei közé tartozik még a prépostság és a káptalan, melyről a hetedik fejezetben emlékezik meg. A káptalanok intézményének általános története után a hazánkban levőkre tér át. Kálmán idejében van először említve a pozsonyi prépostság, ennek elbeszéli további történetét. Egykor jogai közé tartozott a vas- és tüz- próbák tartása és evvel kapcsolatban nehány esetet is elbeszélve, leírja ezeket is és kutatja az ítélkezési mód eredetét. Ezzel, az 570-ik lapon befejezést nyert Pozsony nevezetességeinek elbeszélése és következik a városnak magának leírása. Ezt megelőzőleg, három ivrét szélessségü nagy mellékleten Pozsony két képe látható Mikoviny ügyes rajzában. A lap felső részén levő kép a várost a Duna partjáról nézve ábrázolja. Ez alatt van a városnak ellenkező oldalról, a szöllőhegyek felől lerajzolt képe. A kettő közötti hézagban a város czimere, a három tornyos vár látható s mindkettő alatt ékes distichonok dicsőítik és sorolják fel Pozsony nevezetességeit. Ezen ügyes és tiszta rajz után, mely nem kevéssé dicséri Mikoviny művészetét, következik magának a városnak leírásai mely a kötetnek 571—696-ik lapig terjedő összes hátralevő részét 57
