Református Kollégium, Marosvásárhely, 1898
XIV 30. A felelős miniszterségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről. 31. A színházakról, 184-8. április 11-ike nevezetes nap a magyar nemzet történetében, mert az épen most elősorolt nagy fontosságú törvényeket V. Férd nánd kiráiy azon a napon hagyta helyben és szentesítette, mind egyszerre. Az országgyűlés által kifejezett kivánatok közt volt az is, hogy a király e kritikus és komoly időkben látogassa meg Magyarországot. A király e látogatást a törvények szentesítésének napjára tűzte ki, melyet április 11-re határoztak. Érdekes összetalálkozása a napoknak, hogy 1848-ban is, nvir- czius 15-ike, szerdára esett, április 11-e pedig keddre, mint épen ebben az évben. A király tehát leutazott Pozsonyba s vele a királyi családnak több tagjai is. A király kíséretében volt, mint 18 éves ifjú, Ferencz József föherczeg is, most uralkodó bölcs királyunk. Tehát 1848. április 11-én, délelőtt 10 órakor, történt a nevezetes esemény. A király, V. Ferdinánd trónra ülve megnyitja az országgyűlést, s körülbelül azon idötájban, melyben mi most arról emlékezünk, kezébe vette az elsorolt törvény- javaslatok kéziratát, a mely nemzeti színű szalaggal volt átkötve, s István nádornak, mint az országgyűlés két táblája elnökének a következő szavak kíséretében nyújtotta át: „Hű magyar nemzetemnek szivemből óhajtom boldogságát, mert abban találom a magamét is. A mit tehát ennek elérésére tőlem kívánt, nem csak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve, ezennel által is adom neked, kedves öcsém, s általad az egész nemzetnek, úgy mint kinek hűségében leli szivem legfőbb vigasztalását és gazdagságát.“ E kegyes, atyai szavakat, melyeket a király magyarul mondott el, kitörő örömmel fogadta az országgyűlés.