Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
366 hadsereg parancsnokságra bízni méltóztatott; ennek következtében a magas 3-ik hadsereg parancsnokság, a haditörvéiiyszékileg kimondott vagyon elkobzás1) fenntartása mellett, az elitéltekre minden egyes bűnének arányához mért várfogság büntetést szabott, melybe a kiállott vizsgálati fogság, a kinél előfordult, beszámítandó és pedig ........................................................................................ Dósa Elekre négy évig tartó várfogságot.2) ............................ Félév múlva császári kegyelem utján fogságából kiszabadulván, uov. 25-én haza érkezett, a hideg, nedves börtön egészségén, kedélyén ejtett nyomaival. A hadi törvényszék Ítéletében láthatólag se jog- tudóri, se tanári rangjától megfosztva nem lévén, deez. 6-án kéri az elöljáróságtól más tantárgyra alkalmazását, minthogy a jogtanári hivatalt folytatni nem lehet (1989. sz.). Ezen kérelmét fölterjeszti az elöljáróság decz. 17-én az egyház főtanácshoz a cs. kir. vidéki parancsnokságtól 1851-ben nyert azon kedvező válaszszal együtt, hogy t. i. hadi törvényszék előtt állása ideje alatt is a kormány nem csak elnézte, hanem helyeselte is Dósa rehabilitátioját. A fő- konsistoriumnak decz. 29-én a kormányhoz tett ezen felterjesztésére 1853. február 6-án azon válasz érkezett, hogy Dósa Elek rehabili- tatio nyerhetés végett egyenesen a Felséghez járuljou kérelmével. A hatalom — ismeretes lévén Dósa legérzékenyebben sebezhető Achillesi sarka, szabad szellemben nevelése az ifjúságnak, mely a despotismus fegyverein akkora csorbát ejtett s annak kérlelhetlen ellensége — útját állotta a legfelsőbb kegyelemnek is, törpe lelkű s vakon engedelmeskedő szolgákká s lelketlen hivatalnokokká kívánta satnyitani az ifjúságot. Válaszul nyerte: „minden közhivatalra rehabilitaltatik a tanítói hivatalon kívül“. íme újra az erőszakos kényszerítés a hivatal vállalásra. A tanári állásnak megtelelő más állásról kellett tehát gondoskodni azon intézet mellett, melynek szolgálatjára szentelte életét, hogy hajlék és kenyér nélkül ne maradjon Erdély orákuluma. És az intézetnem is volt hálátlan iránta. 1853. nov. 13-án az elöljáróság azon ajánlatot terjesztette fel az egyházi főtanácshoz, hogy a jog- és vagyonügyi igazgatói állomás fölállítását kollégiumunknál ideiglenesen engedélyezze és ezen hivatalban Dósa Eleket erősítse *) *) 1854. febr. 6-án elárverezett javait jó barátai: Tompa Adám, Nagy János, Gáti Gábor, Újvárosi Lajos vették meg 413 írton, s a pénz megtérítése mellett visszaadták a tulajdonosnak. 453 kötet és füzetből álló s 500 írtra becsült könyveit Szász István tanár vette meg 18 írton a kolleg. könyvtárának. D. E. maga irta erről a jegyzőkönyvet 1855. jan. 28. és ápril 18-án tartott gondnoki gyűlésben. *) Magyar Hírlap 1852. május 6. 759. sz.
