Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

mány tagjává választatott, 1849. ápril 19-én forradalmi kormány- biztos Csányi által magát a brassói járásban kormánybiztossá neveztette ki s e minőségben 1849. julius hónapban történt bevonulásáig a cs. orosz csapatoknak a forradalmi pártnak oly hévvel szolgált, hogy ez idő alatt nem csak saját nevében adott ki parancsokat, hanem egyszermind Kossuth s a többi forradalmi orgánumok kibocsátványait, a Magyarország közjövedelmeire kiadott cs. kir. ausztriai utalványok el nem fogadását, a rögtön- itéleti eljárással fenyegettetését azoknak, kik merészelnek az esküvel pecsételt hűséget a magyar kormány iránt az orosz segély érkezése s az ausztriai hadsereg visszajövetelo iránti hírekkel megingatni, a magyar hadsereg számára ruházat s anyagszerek szolgáltatása iránti felszólítást, a fölavatandó ujonczok összeírásának gyorsítása végett több bizottmányok fölállítását, a nyomtatott függetlenségi nyilatkozatoknak a járásban és helységekben, sőt a házakban leendő kiosztását és a forradalmi cultusminister fölszóli- tásának a papsághoz elterjesztését illetőleg, a népnek böjtölés és imádkozásra leendő felhívása, továbbá lázitó szónoklatok tartása s a népnek általános fölkelés iránti felszólítása végett, saját pótlékokkal közzé tette és a brassói tanácshoz intézett búcsú iratában kinyilatkoztatá, mikép fájdalommal szakad el egy pályától, melyen hazája és kerülete jólétének áldozta fel magát, melyben végül a tanácsnak ajánlá, hogy az esküvel pecsételt hűségtől, csak az ellenállhatlan hatalom által téríttesse el magát s ne felejtse, hogy az idők változók.

11............................41.

Miután valamennyi kihallgatóttak az előadott ténysorozat- ban minden egyes egyénnél fölhozott cselekvényelcet, törvényesen megállapított tényállás mellett, vagy törvényesen bevallák, vagy azok jogérvónyes tanúbizonyságok által rájok bizonyultak, ennélfogva a föllöttük tartott hadi törvényszékben szótöbbséggel ítéltetett: hogy mindnyájan felségárulási bűnösök és igy az 5. hadi törvényczik értelmében, egybehangzóig az 1849-ik julius 1-én kelt proclamatioval, vagyonuk elvesztése mellett, a forradalom által okozott károk megtérítésére; Blaskó Antal, egyszersmind az általa viselt tiszti rangból letétetvén, gróf Észter- házi Mihály a cs. kir. kamarási méltóságnak és a Leopold-rendnek és Ulm Károly a cs. kir. altizedesi megkülönböztető jelnek elvesztése mellett kötél általi halállal büntetendők.

ü cs. kir. Apostoli Felsége azonban f. évi márczius 27-én kelt legfelsőbb határozata által minden elítélteknek a rájok hadi törvényszékileg kimondott halál büntetést legkegyelmesebben elengedni és az időleges büntetés kiszabását az illető cs. kir. 3-ik