Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja

247

s végre kilencz évi deákoskodás után 1794-ben Bécsbe, 1795-ben a jénai és 1796-ban a göttingai egyetemre ment, hogy hazai tanulmányait betetőzze.

1797. január 28-án Dósa Gergely még Göttingába küld levelet Antalnak, melyben udvari papságáról is tesz említést: „Örömmel értettem a Cancellariusnó asszony őexcellentiajatól, hogy B(arátom) uram a Cancellarius ur őexcellentiájának udvari papságra eligérke- zett.“ Máj. 23-án már Bécsbe küld Dósa levelet Antalnak s ebben is azt jegyzi: „Itten mi még ma is azt hisszük, hogy B. uram udvari pap.* Az is lett. Azon év nyarán vagy őszén leérkezett s hivatalát szeptember v. október havában elkezdette, nov. 13-án Telekinek irt levele szerónt. „Tiszt. Péterfi esperest uram is — írja tovább Telekinek — az Excellentiád rendelésén egészen meg van nyugodva s re- ménlem olyan egyességben fogunk ezután is lenni, a milyenben illik papnak káplányával.“ De ezen sáromberki udvari papsága alig ter- jedett két hóig. 1798. jan. 2-án gr. Teleki Sámuel cancellariusnak küldött levelében irja: „Az elmúlt óesztendővel az ón Sáromberkón való lakásom is elmulók.“ Ezen érdekes levelének tartalma: Menti magát, hogy sietve kellett eljőni Sáromberkóről, a gróf levele megérkezése előtt; mert a vásárhelyi ekklezsia sürgette, kétszer is meghívta, minthogy Borosnyai uram az egész őszön mind gyengélkedett és még most is erőteleniil vau. Kételyét fejezi ki, vájjon a vásárhelyi paposkodást folytathatja-e romlása nélkül? Házasságát illetőleg engedélyét kéri a grófnak, mert mind a nőnek (Péterfi Mária), mind szülőinek (Péterfi László sáromberki pap) indulatokat megnyerte, egyedül a gróf parancsolatjától függesztették fél a végső elhatározást. Teleki Sámuel erre január 16-án saját kezűleg irt levélben válaszol: „Tiszteletes kedves jó Uram! 2-dik jauuarii Írott levelét vettem, és Sáromberkóről a mvásárhelyi káplányságra reménytelenül lett elmenetelét nem controvertálom, sőt a mennyiben abban szerencséjét és nyugodalmát találja, igen akarom; kívánván arra az Ur Istentől kegyelmet, erőt és egósséget. Ha a Tiszt, uram kegyelmed méllyé a vásárhelyi nagy templomhoz gyenge lószen és a sáromberki papság inkább fog tetszeni jövendőben, ón jószivei visszafogadom. Tiszteletes Uram! Kegyelmednek Péterfi Máriával kötött házassági szövetségére annál örömestebb áldást mondok, mert ezt a Leányt gyermekségitől fogva néhai boldogult kedves feleségem nevelte és jó-erkölcseiről, hivsógéről, életrevalóságáról, jó kezefogá- sáról, szép munkáiról, szelíd természetéről közelebbről ismerem. Jó szerencsére érdemesnek tartom, és ha arra nem talált volna, a magam házamban is holtig becsületben tartanám. Consensusomat már az édes atyjának megírtam, kiházasitására pedig a mit ígértem, ha