Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
102 ha gymnasiumunk népessége tovább is oly arányokban szaporodik, mint a közelebbi években. Felemlítjük végül, hogy vidékünkön 132 ev. ref. lelkész működik, a kik legnagyobb részt népes esaládu emberek, s szűkös anyagi helyzetüknél fogva alig neveltethetik máshol gyermekeiket, mint a legközelebb fekvő kollégiumunkban. így kérésünkhöz egy majdnem százezer főnyi protestáns lakósság méltányos óhaja is járul támogatólag, hogy egyetlen középoskolája a kor követelményeinek színvonalára emeltessék. A mint az előre bocsátottakban bátrak voltunk kiemelni, kollégiumunk gymnasiuma 250 ezer ember lakta5700 □-km te* rületen egyetlen teljes középiskola, mig Magyarországon általában 119 ezer emberre és 2200 £]-kmre jut egy teljes középiskola. Yidékünkön tehát két teljes középoskola is, tekintve a felsorolt viszonyokat, csak szűkösen felelne meg a követelményeknek. E kedvezőtlen helyzeten két irányban lehet segiteni: a teljes középiskolák szaporítása, illetőleg a meglevő csonka gym- nasiumok kiegészítése által, továbbá meglevő teljes gymnasiumunk erősbitése által. Nem lehet feladatunk, hatáskörünkén teljesen kívül állván, a kiegészítésre vonatkozólag javaslatot tenni, midőn Nagyméltóságod figyelmét a mostoha állapotra bátrak voltunk felhívni, az orvoslásnak csak ama módját tarthatjuk szemünk előtt, a mely kollégiumunkra vonatkozik. Kérésünket kollégiumunknak az állam által leendő gyámolitásáért, azzal a tudattal nyújtjuk be Nagyméltóságodhoz, hogy eldöntésénél nem fog nehézségül szolgálhatni az, hogy a helyi róm. kath. csonka gymnasium kiegészítése tervbe vehető, mert a kiegészítés akkor is kívánatos és szükséges, ha a mi kérésünk kedvező eldöntésben részesül, s megfordítva kérésünk akkor is jogosult és méltányosságot igénylő, ha a kiegészítés megtörténik. Az 1883. évi XXX. t.^ezikk 47 §-a értelmében felekezeti középiskolák az állam segélyét igénybe vehetik egyszer s mindenkorra építkezési czélokra, továbbá rendes évi segély czimén. Az előbbi czélra segélykérésünket a nagyméltóságu m. k. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz egyházi főhatóságunk közvetítésével, bátrak voltunk 1890. évi 75. szám alatt benyújtani, mely kérésünk jelenleg elintézésre vár. E kérésünkben felfejtettük legégetőbb szükségünket, helyiségeinknek fogyatékosságát, hiányát, az igényeket nem kielégítő felszerelésünket, a mely szükségnek elenyésztetésére, a legszűkebben számítva, mintegy 45— 50000 írt nyújtana fedezetet. Jobban fontolóra vevén azonban azóta állapotunkat, arra a meggyőződésre kelle jutnunk, hogy
