Református Kollégium, Marosvásárhely, 1893
92 nak az elbeszélés kellékeiről. E tárgyból lehetett volna elbeszélés, do más, jobb kidolgozásban. így, a mint van, gyenge, a felfogás és a Stylus egyformán gyermekes; mellőztetik. A XIII. számú „Pimidium facti, qui bene coepit, habet“ jeligével. Ez már tartalmasabb és reálisabb az előbbi munkánál. Szerző lélektanilag helyes utón jár, a mennyiben az alapgondolat jó ; de a kidolgozás gyenge ; jellemezni is próbál, de abban hagyja; igen sok helyet foglalnak el a külső leírások; a stylust ebben is minduntalan köznapi és gyermekes kifejezések tarkítják, melyektől óvakodni kell; mellőztetik. A XVIII. számúnak jeligéje: »Hét csillagból van a Gönczöl szekere“. Lehetett volna e tárgyat bővebben, több részlettel kidolgozni, de igy is elégséges. Az alapgondolat helyes; a kidolgozásban vannak ugyan hézagok, de a felfogás és alakítás eredetinek látszik ; stylusa néhol kezdetleges, nehézkes, de általában mégis kielégítő; dicsérettel emlittetik. Szerzője : Keszegh Ferencz, VIII. osztályos. Az V-ik számú, »Szabadság, egyenlőség, testvériség“ jeligéjű, emlékbeszéd márczius 15-re, már ismert és sokszor hallott okoskodás, újság és eredetiség nélkül; mellőztetik. A IX-ik számú, „A vak álma* czimü, „Tempora mutantur“ jeligével. Rövid rajz, de határozott, világos, jó stylussal; leírásai erőteljes, tiszta vonásokkal sikerült képeket adnak, s e részben mindenik versenytársát fölülmúlja. A dij ennek ítéltetik. Szerzője : Blumenfeld LajosfVll. o e) Szabadon választott eredeti komoly prózára, ugyanazon alapból ki volt tűzve 5 frt. Beérkezett két munka. A X. számú : „A magyarok hazája, szokása, vallása és a honfoglalás“ czimü, „Tempora mutantur“ jeligével. E munkán látszik, hogy szerző a tárgyról sokat olvasott; a megismert és összegyűjtött anyag elégséges volna a kérdés megfejtéséhez, de a kidolgozás nagyon gyenge. Szerkezete hézagos, egyes részektől másokhoz átmenetek nincsenek, gyakran ismétel. Stylusa pedig oly pongyola, gondatlan, idegenszerü, a milyet felsőbb gymnasiumi tanulótól elfogadni nem lehet; mellőztetik.— AVUL számúnak czirae „Aischylos Oresteiaja“, jeligéje: „Le coeur est tout“. Szerző szép tárgyat választott, mely méltó a tanulmányozásra, de egy kissé magas a gymnasiumi ismeretkörhöz. Nagy munkába kerül e tárgyról eredeti olvasmány alapján ítéletet
