Református Kollégium, Marosvásárhely, 1890
BEZÁRÓ BESZÉD tartotta 1891. jun. 20-án BEDŐHÁZI JÁNOS, Igazgató. ,A melyek igazak, a melyek tisztességesek, a melyek igaz cselekedetek, a melyek tiszták, a melyek szerelmetesek, a melyek jó hirüek és ha mi jóság és ha valami dicséret, azokról gondolkodjatok.• Pál lev. a Filippib. IV. 8. Midőn itt állok tisztem szerint bezárni o tovatűnt esztendőt a szokásos dicséret vagy feddés helyett legyen szabad a keresztyénséget szervező nagy apostol szavait idézve bocsá- tanom útra titeket: nemes tanulóifjúság! kedves barátaim! A helyett, hogy itt mint egy tükröt tartva elétek elősoroljam hosszasan azt mi jót és mi rosszat tapasztaltunk bennetek, mi dicsérendőt és mi megrovaudót, hadd véssem lelkűtekbe eme dicsőült ajkakról eredett szavakat, emez intést, a melynél megfelelőbb és követendőbb életrendet a serdülő ifjú lélek, számára kötetek sem tartalmazhatnak magukban. Fis ha erős fogadástokat bírnám, hogy most a midőn a pihenőre tértek, a midőn nem szorongat a napi munka, az óráról-órára kiszabott kötelesség teljesítése, a midőn járástok, keléstek között erdőn, mezőn, a természet ragyogó ölén gondolataitok is szabadon csaponghatnak, mindig e szavaknak szent értelme lebeg előttetek, ha suggerálni tudnám nektek, úgy hogy gondolkozástok mind csak e csapáson fogna haladni, akkor azt hiszem nem volna szükség hosszabb beszédre, egy mosolyogva elmondott és viszhangoztatott „isten hozzád* ez volna egész bezáró ünnepélyünk. De igy részint azért, hogy jobban megértsük egymást, részint azért mert nem bírok a gondolat átömlesztés hatalmával oly rövid idő alatt, meg fogtok engedni, ha még egy pár szóban elmondom azt, mit értek, mit gondolok az ifjú lélek életrendje, diütetikája alatt, a melyet Pál apostol fenuidézett szavaiban oly szépen, oly találóan szabott elénk.
