Református Kollégium, Marosvásárhely, 1885
35 érzelmekkel, melyeket ifjaiuk megértenek, érettek lelkesednek, s velők együtt éreznek. Még az elavult nézetek, szokások, intézmények megismerése is hasznunkra válik, midőn a jelenéivel összehasonlítva, látják, hogy miből mivé fejlődött az emberiség, s ennek nyomán magasabb szempontra helyezkedve, lelkesedést meríthetnek a tovább haladásra. Van még egy nevezetes s különösen ránk magyarokra nézve az előbbieknél nem csekélyebb étdekii szempont, melyet föl kell említenem. Korunk meg-megujuló cosmopolitistikus áramlatai között is folyton előre halad és erősödik a nemzetiségi eszme. A mind sűrűbbé váló érintkezés daczára kezdenek a nemzetiségi körök mind élesebben kiválni, mert látják a nemzetek, hogy csak addig állhatnak meg az egymással vívott harczokban, mig összetartanak és megmaradnak azoknak, a mig. És nekünk magyaroknak e tekintetbon Európa népei között különös a helyzetünk. Azok sokan és nagy tömegben vannak, s rokoni kötelékekkel is bírnak. Mi kevesen és egyedül. Nekünk a többieknél szivósabban kell ragaszkodnunk nemzetiségünkhöz, s megőriznünk nyelvünket és szokásainkat, ha csak beolvadni nem akarunk. A beolvadást nagyban segíti elő az idegen nyelvek tanulása, idegen szokások megismerése, ha a kellő óvatosságról gondoskodva nincs. — Minden nemzet története mutat fel korszakokat, midőn idegen befolyás veszélylyel fenyegette a nyelvet és irodalmat, s nemzeti szokásokat, és e veszélytől a nemzeti öntudat felébredése csak nagy erőfeszítéssel tudott megszabadulni. Irodalmukat, sőt bizonyos társadalmi köreink szokásait is egy időben teljesen hatalmába kerítette volt a francziásság és németesség, s épen az ezek elleni visszahatás szülte a nemzeti irány fölébredését. S hogy e befolyásoktól még most sem vagyunk teljesen megszabadulva, mutatják a nyelvünkben még mindig emlegetett graecismusok, latinis- musok, gallicisinusok, germanismusok, s a meg-megujuló panaszok a miatt, hogy tudományosságunk idegen. E veszélylyel szemben tehát, midőn a gyinnasiumi képzés czéljához nélkülözhetetlenek az idegen nyelvek, a kellő óvatossággal kell eljárnunk, s azokat a nyelveket tennünk gymn. oktatásunk középpontjává, melyekkel legkevósbbé van összekötve az idegenesség veszélye. És már e szempontból is az elsőséget a görögnek és latinnak kell adnunk. Élő nyelvek és szo3*
