Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
7 II. A Rákócziak által isiápolt s bőkezű adományaik által szép virágzásra jutott sárospataki Collegium II. Rákóczi Györgj balsorsa után hanyatlásnak kezdett indulni s miután nője, Báthori Zsófia, ki házassági viszony végett vallását változtatva lett reformátussá, férje II. Rákóczi György halála után pedig újból ^visszatért a róm. kath. vallásra fijávál I. Rákóczi Ferenczczel együtt: a collegium ege is beborult, szerencse csillaga letűnt, sőt 1 étele is megszűnt, midőn 1671. október 20-án fegyveres erővel és ágyukkal ostromolt ősi fészkéből kivonulásra kényszerittetett. A hajlékából kiűzött testület, talán hogy az üldöző, fanatikus ellensége erejét megoszsza, s ezáltal az egészre mért csapást gyengítve magát részben megmentse, két részre oszlott, két ellenkező irányban keresett menedéket: mig egyik most Gönczön, majd Kassán ütötte föl ideiglenes sátorát, a másik a nagyobb rósz Buzinkai Mihály és Posaházi János két tanárával átkelve a Tiszán Debreczennek tartott, hogy J) ezen tősgyökeres magyar városban a száműzés nyomorait és az utazás fáradalmait némileg kipihenve tovább, távolabb vonuljon a vihar elől. A pataki iskola szerencsétlen esetének gyászhíre átszárnyalt a Királyhágón Erdélybe, s eljutott I. Apafi Mihály feledelem fülei- ^ hez is. 0 — a megtisztított vallásnak hive, s maga is a tudományokban jártas és a művészet s tudomány kedvelői és mivelőinek kitűnő barátja, szilárd védője és páratlan oltalmazója — megértvén, hogy a számüzöttek figyelme Erdély felé irányult, a legszívesebb készséggel meghívja Gyulafehérvárra s ott a Bethlen Gábor fejedelem alapította collegiumnak N.-Enyedre átköltözése óta üresen állott, romjaiból sürgősen kijavított épületét jelöli ki és ajánlja föl az üldözött iskolának szállásul. A vándorcsapat Patakról magával hozott becsesebb tárgyait a debreczeni Tanács gondjára és hűségére bízván, kétes remény nyel s aggódva| indult ki a városból, mintha oda újból vissza kellene térnie; át jött a Kárpát bórJ) A debreczen-városi évkönyv, a pataki collegium eseményéről 1071. évi október 16-áról ilyeténképcn emlékezik: „RákóczPGyörgyné fiával Rákóczi Ferenczczel együtt a sárospataki scholából a deákságot exturbalta, a scholát németek kezébe bocsátotta, a predicatorokat, mestereket kiűzte és minden parochialis proventust occupalt; kiért isten büntesse! Soha el ne kerüljék!“ Szűcs István „Debreczen város történelme.“ II. k. 440—441 lap.
