Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
6 alkalmatossága lévén inkább gyarapodhassanak és országunkban is ezenképpen tudós emberek nevekedvén jövendőben Nagyságodnak és hazánknak szolgálhassanak.“* *)) A rendek idézett folyamodványa azt eredményezte, hogy Bá- thori Zsigmond ugyanazon 1587-ik év deczember 28-án Kolozsvárit kiadott okmányában azon 150 írthoz, mely az erdélyi dézmákból a vásárhelyi iskolának minden évben járt, még egy száz forintot rendel kizárólag a tanuló ifjúság segélyezésére s parancsolja Sombori László tanácsnoknak, az erdélyi dézmák haszonbérlőjének, valamint az utána következőknek is, hogy az ezelőtt is évenként járt 150 forinton kívül más egy száz forintot is mostantól kezdve ezután a vásárhelyi iskola ifjúságnak hasznára és előmenetelére minden évben mindig kiszolgáltassanak. Az okmány e szavaiból „praeter praescriptos centenns quinquagenos florenos antea quoque annuatim eodem debitos, alios centenos florenos, a modo in poste- rum, singulis semper aunis ad usum et emolumentum scholae stu- diosorum vásárhelyiensium administrare modis omni bús debeatis et teneamini.“2) az is világos, hogy a János Zsigmond rendelte har- madfélszáz (250) forint az ő halála után 150 írtra szállott alá a Bá- thori fejedelmek alatt. — E vékony dotátió mellett, mely egy igazgató tanárnak, 4 — 5 segéd tanítónak, s 20 — 30 ifjúnak tartására volt rendelve, nem csuda, ha az igazgató egy—két évi küzdelmes szolgálat után más pályát keresett, az ifjúság pedig a jezsuiták iskolájába vágyott és igy a scholák pusztán maradtak. Ezen öt—hat osztályú iskola, mely az okmányokban „Schola,“ „Particula“ nevek alatt fordul elő, egy igazgató tanár (mester) vezetése alatt a ref. egyház gondozása, felügyelése és támogatása mellett terjesztette a szellemi világosságot a bérezés székelyföld lakói között 1718. ápril hó 30-ig. A koronként változó, ideiglenes igazgatókat a felügyelő egyház a gyulafehérvári, kolozsvári és nagy- enyedi collegiumok végzett diákjai közül választotta, hívta és hozatta, kik pár évi szolgálat után mint papok nyertek alkalmazást az erdélyi ref. egyház községekben; egy némely külföldi egyetemeket is látogatott s az ilyok közül nem egy vált igen jeles íróvá, országhirü tudóssá, poppá, püspökké. *) Veszély. 187. 1. *) Eredetije a marosvásárhelyi ref. egyház levéltárában.
