Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
562 nyelvünket, más természetűek, más] gondolkozásnak, a magyartól elütő módorral bírtak? Én úgy vagyok meggyőződve, hogy igen. Hiszen XYI. századi derék tanítóink, tanáraink is ugyanazon forrásokból merítették tudományaikat, gazdag ismereteiket, mint a németek. Bejárták Német-, Olasz- és Fraucziaország, Svájcz egyetemeit: Vízaknai Gergely, Molnár Gergely, Laskai Csókás Péter, Decsi Czimor János sat., kiknek kiadott tudományos müveik eléggé bizonyítják képzettségüket, képességüket. És a XVII. században? Ott látjuk Géléi Katona Istvánt, a későbbi püspököt, a fehérvári iskola igazgatóját, ki vitatkozásokat tart nem csak magánosán az iskola falai között a tanteremben, hanem nyilvánosan is a templomban s néha magát a fejedelmet is meghívta, és ez fényes kíséretével, nemesekkel,bárókkal — bárminő vallásuak voltak is — azokon megjelenni nem tartotta fejedelmi méltósága ellen valónak. S megtörtént néha az is, hogy nem csak a más vallásuak szerepét vivő és vitató tanítványaival, hanem éppen magukkal a ref. vallás híresebb — ott jelen volt — elleneivel vitatkozott, harczolt és pedig oly sikerrel, hogy hírneves ellenlábasai kénytelenek voltak neki engedni a csatáiért és visszavonulni.1) Említsük e müveit: az öreg Gradualt, Titkok titkát, Váltság titkát, a tenyér-fokos köteteket és magyar grammatikácskáját ? Mellőzzük Bálái Mihályt, Z. Petri Ferenczet, Maksai Őse Péter volt fehérvári iskola-tanitókat, igazgatókat is Bethlen alatt, kik mind akadémikus, képzett, müveit tudósok voltak. De. Szenczi Molnár Aliért mellett hallgatással el nem surranhatunk. Kiadott eredetis még inkább fordított, átültetett müveinek2) csak fölsorolása is fényesen igazolja azon állításunkat, hogy a magyar tudós egyenlő színvonalon állott a gyulafehérvári nagyhírű professo- rokkal — ha nem fölöttük talán, Alsted kivételével. Bethlen kiszemelte és meghívta volt ugyan Molnárt a fehérvári iskola igazt) Gelei, Praeconii evangelici Tom. II. praefatio. 1638. 2) Lásd müveit Szathmári Pap Zsigmondtól, Erdélyi prédikátori tár VII. füzetében 26 müvét sorolja föl s ugyanitt életrajzi adatait is. Molnárra vonatkozó adatok még találhatók: Lampe (=Ember Pál) Hist. Eccles. 743- 645. Szilágyi István M. akad. Értesítő 1847. 303., 311. 1. Értekezések a nyelv és széptudományi osztály köréből I. 1867—70. IX. szám 1—176. Toldy, Uj magyar muzeum 1853. I. 568. Szilágyi Ist. és 1859. I. 309. Budapesti Szemle IV. 1858 25. és Búd. Szemle uj folyam V. 1866. 456. Kecskeméti prot. közlöny 1858—59. II. 33. Pozsonyi ag. főisk. Tudósitv. 1862. 3— 19. Lichner Pál. Protestáns képes naptár X. 1864. 75. Századok. VI. k. 1872. 695. Beöthy Zs. m. irodalom története.