Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

404 tató számban kinevezte, és béállitotta, magát a’ kezéhez vett tár­sulati szabályokhoz alkalmazta, a’ szervezést siettette, és erre az alárendelt társulati tagokot is ösztönözte. Nyomozott bevallotta továbbá, hogy ő az alája rendelt járási és községi főnökök működése eredményéről az elsőbbek által írásbeli tárgy kimutatásokat fogadott el és az öszveesküvés elő­meneteléről, mely a’ 4-dik járásban tetemes eredményű volt, saját körében vidéki főnök Török Jánosnak jelentéseket tett, általán pedig bekövetkezett letartóztatásáig mind az alárendelt orgánumai­val, mind’ a vidéki főnökkel az egyesülés czéljára szóbeli és Írás­beli értekezést folytatott. A dolog ezen állásában a törvényesen lejártatott hadi tör­vényszéki nyomozás alapján 1853-ban október 11-én hozott egy­hangú ítélet által Török János, Horváth Károly és Gálfi Mihály felségárulási bűnért az Y. hadi törvényczikk alapján és ennek a katonai büntető törvénykönyv 61-dik czikkével kapcsolatában, va­lamint az 1849-dik évi julius 1-ső napján az országban közön­ségesen kihirdetett proclamatio 1. §. értelmében kötél általi halálra Ítéltettek, mely büntetés folyó évi februárius 18-ról költ legfel-' sőbb leirat és folyó évi márczius 3-ról költ bírói felsőbbségi meg­erősítés következésében az ítéletnek szabályszerű kihirdetése után a megnevezett három törvényesen nyomozott egyéneken a mai napon végrehajtatott. Közhírré tétetett Marosvásárhelytt, márczius 10-én 1854. A nagyszebeni cs. kir. haditörvényszék nevében a M.-Vásár­helyit létező cs. kir. katonai vidéki parancsnokság által.“ Ismerkedjünk meg röviden azon két egyénnel is, kikre az ítéletben hivatkozás van és a kik miatt a szerencsétlenek életű­ket vesztették, mig ők magok bár elfogattak, de el nem ítéltet­tek, sőt menekültek. Ezek : Ruzicska Mátyás, ki később Rozsafy álnevet vett fel, és Makk József Buzicska Mátyás született Komáromban, hol szülőinek do­hány és tobák üzletök volt. Komáromban tanult kitünően s ezért kis termete daczára is bevették a bécsi Pazmaneumba. A szabad- ságharcz alatt letette a reverendát, polgári ruhát öltött. Előbb tollal szolgálta a hazát, lelkesítő czikkeivel sokat hatott a köz­érzületre, midőn a „Komáromi Értesítő “-ben vezérczikkezett, mint a lap egyik alapitója és szerkesztője ; később pedig mint futár is működött. Journalistikai pályájáról Kossuth is elismerőleg nyilatkozott, midőn hozzá intézett levelében, melyet Bem, Brussában személyesen adott át neki, ezeket irta hozzá: „ . . . Barátja Makk vezér tevékenysége oldalán, ön lelke­sítő tolla volt, mi Komárom városa s várának hős véd-

Next

/
Thumbnails
Contents