Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

405

szellemét lángra gyujtá s a lángot később a bátor, majdnem vértanúi kitartás nagy tüzévé gyújtotta fel. Isten áldja s emelje ki romjaiból Komáromét!..A szabadságharcz után Törökországba és Kiutahiába menekült és Kossuth mellett maradt. Innen 1851-ben Pest, Bécs és Párison át Londonba sietett. Ezen útjában betért egy éjszakára Komáromba is, mint ő irja, „csókot nyomandó — a halálra Ítélt bujdosónak fiúi búcsúcsókját — hőn szeretett öreg szülőim s kedves nővéreim remegő ajkaira — se bűcsűcsók, melyért az éjszaka a halállal szálltam szembe, még ma is ég homlokomon ; igen, Komáromtóli végelválásom e szent emléke volt, mi mindeddig vezércsillagul járt előttem, a nagyvilág kénysze- ritett befutása rögös pályáján.“ Mint emissarius többször bejárta Erdélyt és Magyarországot, fogva is volt, de megszökött börtönéből. 1854-ben megnősült Londonban s nejével Amerikában Peekskillben telepedett le, hol mint bérlő élt családja körében.

1884. aug. 8. Washingtonban kelt levelében a messze távolból esdekelve arra kéri volt polgártársait, hogy viselnék gondját nevében — az elűzött nevében — amaz igénytelen két sírnak, melyek drága szülői hamvait takarják.

Makk József tüzér-ezredes, született Budán 1810. körül. Fiatalabb korában, mint tűzmester az uj épületben tanította a tüzéreket. Később Galicziába került, hol a lembergi lengyel zavargások alkalmával megtagadta az engedelmességet és nem akart ágyújából a népre lőni, ezért őt a tüzmesterségnek 18 évig való viselésére ítélték, azaz addig a tisztségben nem mehetett előbbre. A már- cziusi napok Pesten találták, hol mint tűzmester a mathematikai szakban oktatta a tüzéreket. A német szellem nem bírta kiölni belőle a magyar hazafiságot. Hazaszeretet, vállalkozási szellem és vágy kitüntetésre ösztönzék őt, hogy testestől lelkestől a magyarügynek szentelje magát. A független magyar tüzérség eszméje villant meg agyában és az enthusiasta, szenvedélyes ember nem nyugodott, mig tervét keresztül nem vitte. Csak most vették észre az osztrákok, mily hasznos egyént vesztettek benne s mily erélyes embert nyertek a magyarok. Az osztrák tüzérséget ő szorította ki szeptember 24-én 1848-ban a budai várból. 1849. január 1-én, mint tüzérőrnagy Komáromba ment és itt április havában, midőn az osztrákok ostrommal fenyegették Komáromot, a haditanács az Uj-Szőny irányában fekvő sziget fölfegyverzésével megbizta Makkot. És Makk 3 nap alatt sem tett lépést megbízatásában. Ezért a hadi tanács árulási szándék gyanúja miatt egyértelemmel fogságba tétette a különben is iszákos, rendetlen életű Makkot és ott tartotta Kossuth sürgetései daczára is Ítélet nélkül. Fogságából aug. 23-án bocsáttatott ki. A kapitulatio után Erdélyben akart