Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
288 Két tábla, mértani alakokkal. Tentamen. Tomus Secundus. Ugyanazon czimmel, mint az első Tomus. 1833. 8r. 1—402 lap. Elől: czim, ad lectorem, explicatio signorum 3 számozatlan levél. Index rerum I—XVI. lap. Végül 10 tábla, mértani alakokkal. Ezen 2. Tomus kiadását illetőleg azt írja, hogy „Magyarul akartam kiadni; egyfelől azért, mivel az első darab szinte minden költséget elnyelvén, nem láttam más módját a 2-diknak, hanem, hogy megrövidítve, olcsóbb papirosra csak 300-at nyomtattassak (nem 500-at, mint az elsőből), mathesisből ennyi is felesleg lévén nálunk; másfelől igy hazámnak egy közhasznú könyvet adni remé- lettem, melyhez az első darabot is ugyan magyarul hozzá alkalmaztam volna; de az előfizetők közül többen, a kiknek tanácsokat meg nem vethettem, azt kívánták, hogy ha az első deák, a második is úgy legyen.“ 1834. január elején még nem volt készen : „a második is nem sokára elvégződvén, kézbe menyen“ írja Bodnak január 8-án. E munkát kézikönyvül készítette a tanuló ifjúság számára, de biz azt igen édeskevesei! értették meg, úgy hogy a tanárok is tanítványokká válhattak mellette. Brassai S. universalis tudósunk nyilvánított véleménye a Tentamenről ez: „A Tentamen egy bámulatos eneyclopaediája — nem, hanem codexe az elméleti mathesisnek, egy tömör, szilárd épület, mely széles és biztos alapra van fektetve és a melynek minden darabja oly szorosan van egymáshoz illesztve, hogy egy téglát is belőle elvenni, vagy egyet is hozzá tenni az épület biztonsága és symmetriája csökkentése nélkül nem lehet, szóval alkalmazva megtestesült philosophiája a mathesisnek, a mely a maga nemében egyetlen egy. . . Az előadott tanok, theoremák és problémák között kevés van, a melyet ő ne bírna inkább vagy kevésbé uj oldaláról mutatni be, úgy hogy munkája a szakértő és a tudományban jártas férfiaknak is érdekes olvasmányul kínálkozik. . „ A kész tudós pedig az ilyen könyvben ketőt keres : 1) Uj fogásokat, melyek az eddigelé oldatlan problémákat megoldják, vagy a megoldás bajos és hosszadalmas eljárásait egyszerűsítsék. 2) A tudomány terén e mai napig függőben maradt egy vagy több kérdés mindeneket kielégítő eldöntését. Ily ügyek: a) A negativ mennyiségeké és mekkoraságoké, melyeket a rólok irt, mondhatni könyvtár sem hozott tisztába. Azt a követ, melyet Carnot gördített az útba, még senki sem morzsolta teljesen el. B. F. egyfelől a positive! és negativet az addendustól és subtra- hendustól nem csak fogalmilag, de symbolice is megkülönbözteti; Dumas a negativ szám absolut fogalmát képtelennek állítja. Az
