Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
289 ügyet egyik sem végezte be, mert ime a tanár és akademita König Gy. nem régiben kiadott algebrájában nehány lapot tölt be az ellentétes mennyiségek fogalma fejtegetésére, b) Az ima- ginaria quantitások elmélete Cauehy, Kerekes, Bolyai F. fejtegetései s Gauss „keresztben álló“ (trausversalis) műszava után is, melylyel ő a mathesisi bogot, mint Alexander a gordiusit, elvágottnak vélte, ma is oldatlan. c) Annak az állításnak, mely- szerint a numerieus egyenletnek annyi szánni gyöke van, a hányadik a foka, minden újabb bizonyítása egész a. Riemannsche Flächeig, csak azt tanúsítja, hogy a korábbiakkal nincs teljesen megelégedve a mathematicus világ, d) A differentiale igazi mivoltát sem magyarázta ki sem Newton Huxioja, sem Leibnitz véghetetlen kicsinnyé, sem az Euler „semmi és mégis valami “-je', sem Lagrange derivatumai, sem a születő vagy az enyésző arány, sem a határ eszméje, e) Végre az egyközüek elmélete sincs mai napig is tisztába hozva. Már pedig a két rovatbeli fennforgó vagy függő kérdésekre vár felvilágosításokat vagy éppen a vita eldöntését a tudós világ; de a Tentamen az elsőbeliekre keveset,1) a másodikbeliekre semmit sem nyújt.“ A magy. tud. Akadémia elhatározta a „Tentamen“ uj kiadását s König Gyula műegyetemi tanárt megbízta a sajtó alá rendezéssel. Brassai Sámuel tiszteleti akad. tag felszólalt az akadémia ezen határozata ellen azon okból, hogy a Tentamennek még feles eladó példányai vaunak. Ezen feles példányok kollégiumunk könyvtárában vannak letéve s a szerző végrendelete értelmében a kollégium tulajdona. Van az I. Turnusból 30 példány, a II-ból 7. 3. Az arithmetikának, geometriának és phvsikának eleje a m.-vásárhelyi kollegyombéli alsóbb tanulók számára a helybeli professor által. Első kötet. Maros-Vásárhelyen, 1834. 8r. 1 — 90 lap; elől czim, előszó, utasítás sat. 5 levél ~ I—X. lap. 4. A Marosvásárhelyt 1829-be(n)2) nyomtatott Arithmetika elejének részint rövidített, részint bővített, általán jobbított, s tisztáltabb kiadása. A szerző által. MVásárhelyt, 1843. 8r. 1—386 lap. — Elől czim és előszó I — Vili. lap ; bevezetés IX — XXXIX laj); észrevett hibák igazítása XXXIX —XLIV lap. Végül két tábla. 5. Arithiuetica eleje kezdőnek. Hely, év és név nélkül. (MVásárhely, 1850.) 4Ö lap. *) Én kettőt tudok. Egyik a Bezout képlet átalános érvényessége bebizonyitása. A másik a sorok convergentiája criteriuma, melyet későbbre Ábel is feltalált. Köztudomásúvá az utóbbi hátrahagyott munkái *■ által lett. *) Helyesen 1830, 19*
