Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

281 volna lennem. Gazdag ugyan soha se lehettem volna, annyi szegényt tudva; mint egy darab só meg nem maradhatna egy édes vizű ten­gerben. 5. Nem fekvő beteg, de mindig beteges voltam ezen okokból. Együtt indulva fel B. Kemény Simonnal, betegség miatt maradtam el; ugyanis Zilahon valami változásom esvén, hánytatót adtak s estve egy jó öreg asszony szép szőlővel kínált; és énatheologiaisystema kiterjedt eltanulása után, azt feleltem, hogy nem tudom, nem árt-e hánytatóra ? s az asszony is csak annyit tudva erősítvén, hogy még megfrisiti a belső részeket, ettem — semmi remény nem volt hoz­zám s csak lioltigi gyomorgyengeséggel maradtam meg. így félévvel maradtam el B. Kemény Simontól. Felmenet egy oláh kuptát vit­tem, a ki isSaxoniában meglátván 3 szegü kalap, kaput, strimfi, papucscsal a sertés pásztort, egyik kezében pálczával, könyvvel a másikban, igy kiáltott fel: Yai futu-i mortiei lui, un professor la porci! A másik gyengeségemet őszi véletlen hideg, havas essőben könnyen öltözve úton lett általfázás és ázás okozta, mely miatt fő­náthán kívül sok bajom volt a köhögéssel. Ennek felette még ifjan elől ormos nyergen rázó lován, társa­ságban, hegyen-völgyen nyargalva, fattyú sérvést kaptam. Fennebbi okból a szemem is gyenge volt, mindazonáltal sok hadi, de időt vevő mesterséggel a gyenge várat is mindeddig oltal­maztam, midőn már a feladás zászlója emelkedik. 6. Több meg nem irható okokból sok gonddal élek napról- napra s csak az az egy csendességem van, hogy feleségem nincsen. Mit lehessen tehát várni ily állásban, láthatni; valamint azt is, a miket kiadtam is, mennyivel különben jöhettek volna ki kedvező körülményekben s mennyi maradott el. Jellemző vonások albisi Bőd Pétertől1) és másoktól. 1. Saját házánál rendesen növény táplálékkal élt inkább fű­szer nélkül. 2. Szalmán hált, (később még életében megkészittetett kopor­sójában.) Idegen háznál, ha a vendégszobában nem volt szalmazsák, igen szerény lévén kérni, kirakta az ágyneműt s a deszkán hált. 3. Ősszel a kertjében saját kezével szedett szilvát kenyérrel reggelizett. Kgykor ott egy idegen kutyát addig tűrt, mig az ottho­nosodva, az ajtó nyílásához közel kölykezett s a benyitóra méltat- lankodólag morgott; ezen állapotában háborítani sajnálván, lcmon- *) *) Bőd Péter igon kedves és bizalmas tanítványa Bolyainak s lovo- lezésben is állott vele stb.

Next

/
Thumbnails
Contents