Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
121 telt tett, hogy Lorántfi Zsuzsánna, I. Rákóczi György fejedelem özvegye méltónak találta, hogy saját költségén külföldi, egyetemre küldje 1653-ban. Elindulása előtt az említett év elején seniori hivatalt viselt. Utrechtben állapodott meg először; a filozófia tanulására fordította inkább idejét, úgy azonban, hogy e mellett a theologiát sem hanyagolta el, ebben Voet Gisbert volt tanára, ki iránt igen nagy tisztelettel viseltetett mindig. Mily odaadással űzte a filozófiát, bizonyítja az, hogy 1655. jun. 19-én mesteri gradust nyert.1) 1656-ban Frisiában a franequeri akadémián volt nehány hónapig s innen átrán- dult Angolországba is, végre bölcselettudori és a szabad művészetek mesteri czimével díszítve tért vissza Magyarországba, s mint jeles theologus és kitűnő philosophus 1657. julius 9-én alkalmazást nyert a s.-pataki iskolánál s ünnepélyes beigtatása alkalmával „De recta eruditionis comparandae ratione“ czimü, az iskola nagy tantermében elmondott beszédével foglalta el filozófiai tanszékét s nem csak az intézet nemes ifjúságának lett buzgó és lelkiismeretes tanítója s tán- torithatlan vezére, hanem, midőn a fejedelmi udvar II. Rákóczi György fejedelem és Lorántfi Zsuzsánna halálok után 1661-től fogva a róin. katli. egyházhoz hajlott s a jesuitákat is az udvarba és várba befogadta és megtelepitette, férfias és lankadatlan védelmezője lett a református hitfelekezetnek is s folytonos csatározást folytatott a jezsuitákkal szóval és írással. Ezen ellenei között Kis Imre páter, az özvegy fejedelemné gyontatója és a Pázmánt utánzó, térítő és iró s a hitvita tusájában foga, vesztett“2) Sámbár Mátyás jezsuita voltak a nevezetesebbek, „s a mi még sajátságosabb, ezen versengők egy városban — Patakon — laktak és egy patronus — I. Rákóczi Ferencz — védelme alatt voltak.3) Kartársai voltak: Buzinkai Mihály 1657—1683. november 23-ig, előbb Sáros-Patakon, később Gyulafehórvártt; Baczoni Baló ') Gradus magisterii: akadémiákon a jeles ifjaknak adott kitüntető szabadalom, hogy felolvasásokat tarthassanak. Yáradi Mátyás: Égő szövetnek. Egyik hajdú városban vitatkozott Sámbár egy kálvinista pappal oly föltétel alatt, hogy a vesztos fel életét veszítse. A pap győzött s a hajdúk teljesedésbe akarták vinni a töltőiéit, azonban a pap kéréséro megkegyelmeztek Sámbárnak s csak két első idétlon nagy fogát húzták ki meggy őzetósének emlékéül. Sámbár ezt meg czáfolni törekszik „X-ut tök“ czimü munkájának 253-ik lapján. (Hist. dip- tom. de statu religionis ovang. in Hungária.) •’) Szilágyi S. budapesti szomlo IV. 12. 1858. 208—209. 1.
