Református Kollégium, Marosvásárhely, 1881
Méltóságos iskolai elöljáróság-! Mélyen tisztelt közönség! Szeretett pályatársak! Nemes tanuló ifjúság! Midőn egyházkerületünk közgyűlése által e tanszékre megválasztva, elfoglalom helyemet, első kötelességemnek tartom köszönetemet és hálámat kifejezni ez engem ért kitüntetésért és szerencséért. Kitüntetésnek és szerencsének tartom nem csak azért, mert módot nyújt egy szent és nemes ügynek szolgálatába lépnem, mert törekvéseim, vágyaim czélját látom elérve általa; hanem azért is, mert olyan helyre érdemesít, a melyen több jeles férfiú teljesítette kötelességót a Humanismus, a nemzeti mivelődés, a tudomány érdekében. Ki ne volna elfogódva, érezve tehetségeinek szerény voltát, a midőn ama férfiak nyomába lép, a kiknek neve első helyen áll hazai tudományosságunk történetében! Ki ne volna megilletődve ama férfiú közetlen utódjaként, a kinek emlékezete azon elevenen mintegy a fa kérgébe bevésve, be sem forrva él a szivekben ! a kinél az értelem komoly fensége oly szépen párosult a kedély minden kellemetességével. 11a örökséget lehetne utána kívánnom; vajha lenne osztályrészem az a
