Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1940
4 már szimbolumszerű és hervadhatatlan, akit mély vallásossága, páratlan puritánsága, szerény egyénisége, nagy szervezőtehetsége Nagy Lajos király mellé állított“. (Szekfü Gyula után). Ezt a felmérhetetlen személyi és anyagi önzetlen áldozatot, miben nemes alakja, mint a független Magyarország eszméjének önzetlenül áldozni kész hazaszeretet megtestesülése él a nemzet kegyeletes emlékében, ismerte el a nemzete és rótta le kegyeletét 1906-ban mint „egy régi átkot megtörő diadalünnepén“, midőn hamvait, az édesanyjáéval: Zrinyi Ilonáéval együtt, hazahozatta s nagy pompával temette el Kassán. Nemzeti hősként ünnepeljük, mint a legnagyobbak közül valót. A Felvidék ura azóta ott alussza örök álmát, s álmodik a szentistváni nagy Magyarországról. Magyarok és magyar fiúk! Ha nagy szív példáján akartok lelkesedni és áldozatosságot tanulni, akkor e névre gondoljatok: II. Rákóczi Ferenc. Pongrácz Tamás. \