Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1940
5 Az i $ Lola története. Az erdélyi fejedelemség korában Marosvásárhely a missziós területekhez tartozott. A katolikusoknak sem papjuk, sem iskolájuk nötf? volt. A legközelebbi plébánia Hodos és Mikháza. Nem csoda tehát, hogy amikor 1702 szeptember 22-én két jezsuita Marosvásárhelyre jött, a városban mindössze 10—15 katolikust talált. A jezsuiták fáradhatatlan szorgalommal kezdtek a munkához. Első dolguk volt, hogy a mai plébánia helyén, a Boér Ferenctől kapott telken, kis fatemplomot és iskolát építettek. A megkezdett munkához 1712-ben nagy segítséget kapnak: Hevenesi Gábor, a jezsuita rend akkori tartományfőnöke, 4000 Rénes forintos alapítványt tett, amely mintegy húsz tanulónak az ellátását fedezte, így a mai templom szentélyének a helyén új épületet emelhettek. Az épület földszintje volt az iskola, emelete pedig a finevelő. Az építkezésben a vidék nemes családjai is kivették részüket. 1728-ban lebontják az 1712-ben létesített iskolát s helyébe a mai templomot építik. Az iskola és a finevelő más helyen keres otthont. A templom közvetlen szomszédságában levő telket vásárolják meg az iskola és a finevelő számára. Ez a harmadik épület azonban szűknek bizonyul, ezért egy negyedik épületet építenek a mai Kossuth Lajos utca 2. számú telek helyén. A két intézetet elválasztják egymástól, A finevelő megmarad a templom szomszédságában 1908-ig, az iskola pedig a Kossuth Lajos utcai épületben működik, mindaddig amíg a mai új épületébe nem költözik. A virágzásnak induló marosvásárhelyi katolikus oktatás ügyét megzavarja a jezsuita rend 1773-ban történt eltörlése. Az így előállott helyzetben a rend tagjai mint világi papok tanítottak tovább. II. József császár újabb nehézséget támaszt: eltörli a finevelőket. így került sor az alapítványoknak pénzben történt kiadására. Ez természetesen a tanulók számának lényeges csökkenésére vezetett. 1777-ben azonban Mária Terézia kiadatja a Ratio educationist, mely lehetővé tette az ú. n. grammatikai, syntaxis és poézis osztályok megnyitását. Az intézetben zavartalan munka kezdődik, de ez is csak 1848-ig tart, amikor is a katonaság számára foglalják le az épületet. A szabadságharc után fokozatosan bővül az intézet. Először megnyílik a négy osztályos gimnázium, majd 1852-ben a finevelő is megkezdi működését. Az eddig négyosztályú gimnázium az 1869-1870. iskolai évben az Eötvös-féle tanterv alapján hatosztályú nagy tanintézetté fejlődik. 1898-ban végre bevezetik a nyolcadik osztályt is.
