Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1911

— 12

nyelvet tanulják, s hogy jobban begyakorolják magukat, csak a latin vagy német nyelven való társalgást engedi meg. A zene nemesítő hatását felismerve, annak tanítását is rendszeresíti s e célra sajátjából is nem ritkán áldozott. Majd „Olvasókört“ szervez, hogy legyen eszköz az ifjak körében az önművelődés előmozdítására.

Ö maga Írja: „Haladó korunk szellemét méltányló jóltevök közelebbről nem nagy számú, de hasznos könyvekkel, a művelődésnek nélkülözhetetlen eszközeivel, ajándékozták meg intézetünket. Barcsai János úr, ez a derék ember-barát, a növendékek jóltevö atyja, a ki aranyjutalmakkal és apró ajándékokkal ébresztett nagyobb ösztönt a haladásra: szegény nevelöházunknak 50 vfrt. adott, melyből korszerű könyveket vásároltam a nevelöházban alakult kis olvasótársaságnak. Gr. Haller Ignác, Küküllö vármegye főispánja és korunk katholikusainak disze-fénye, egy földabroszt adott és 5 ezüst forintot könyvekre. L. B. Bornemissza József több hasznos könyvekkel gazdagította a közvagyon könyvkincseit T. Ráduly Mihály kir. tábl. kancelista 10 irtot ajándékozott könyvekre, zete- laki Miklósi Sándor, volt professor kiszakasztatván*) a tanári karból, sokat áldozott, 42 drb könyvet adományozott a nevelöházi ifjúság közhasznára, melynek ö két évig dicséretes aligazgatója és német nyelvmestere vo't. A mellett az életbe hozott muzsika-pénztárba havonként 10 frtot áldozott . . . Magam részéről is a könyvek hiányát iparkodtam pótolni, melyek legyenek Isten dicsőségére és a növendékek lelki üdvére!“

E könyvtár később a gimnázium könyvtárába olvadt bele, legalább ezt bizonyítja a tanári könyvtár egyes

*) Magyar nyelven egy kötet vallástant adván ki, minthogy abban hit- tani tévedéseket követett el: Fehérvárit a káptalan előtt vizsgát kellett álljon, később Atyhai lelkész lett.