Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1911

13 — könyveinek e felirata „Ex libris Regii Serninarii“. Az ol­vasókör részére szabályzatot készít, szobát rendez be s igy jóval megelőzi korát, mert csak jelen korunk foglal­kozik a tanulói olvasó szobák kérdésének megvalósí­tásával. Majd az intézet törvényeit, a napirendet, az egyes bizalmi egyének kötelességeit Írja elő teljes részletességgel. E szabályzatról még szólni fogok a jelen dolgozat végén. Bánásmódja a növendékekkel szemben szigorú, de szeretetteljes volt s igy természetes, hogy az intézkedések az intézet hírét messze földre elvitték. Előkelő családok hozták gyerekeiket ide, s a szülök fennmaradt levelei ta­núskodnak arról, hogy minő megnyugvással bízták gyer­mekeiket a gondos, nevelő atyára, Somborira. Természetesen az anyagi ügyek rendezése is lépést tartott a szellemiekkel. Már 33-ban, tehát Andrássy ré- gens idejében meghagyja a Gubernium, hogy a régi épü­let helyiségeit adják bérbe, mert az új igen sokba került. E házbéreket az ösztöndíjalapba szolgáltatták be, de időn­ként, midőn az intézetnek különös szüksége volt, egy-egy részt átengedtek, így pl. 1844-ben 1000 Rfrtot. Pedagógiai te­kintetben kétségtelenül káros volt ez intézkedés, de Sombori azt készen kapta, s majdnem 60 évnek kellett eltelnie, mig az intézkedést Karácson Márton prelátus úr, akkori régens majdnem 15 évig tartó fáradozása után megszün­tették. Egy másik jövedelmi forrás a fizető növendékek szá­mának emelkedése következtében állott be. A jezsuiták idejében fizető növendékek nem voltak, csak a legutolsó években van némi homályos feljegyzés. Később azonban már felvesznek ilyeneket is, különösen akkor, midőn az alapítványok száma a drágaság emelke-

Next

/
Thumbnails
Contents