Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1910

Hz esztétikai fogalmakról.

Nem lesz érdektelen kedves tanítványaim előtt, azt hiszem, ha azt a csekélyke ismeretet, melyet a költészetről s általában a művészetekről szereztek, még valamivel mélyítem s a tankönyv elvont fejtegetései mellett egy rövidke képet nyújtok az esztétikai fogalmakról.

Kívánatos volna, hogy a minden szépre, jóra hajlandó ifjúság legalább oly tárgyból, mely nemesebb hatásánál fogva nagy figyelemre méltó, a szellemi, tehát tisztább gyönyört nyújtó eszméket megkedvelje s igy mulatságait szellemi élvezetekkel cserélje fel. A hazai irodalom és művészet iránt a fiatal keblekben nemes vágyat s a lelkesedésnek szent tüzét éleszteni a gimnáziumnak feladata amúgy is. Vajha minél többekben föl- ébreszthetnök e szent tüzet, mely egyedül képes nagy dolgok véghezvitelére.

Kívánatos ez méginkább akkor, mikor összehasonlítjuk a külföld e szakbeli irodalmát a magyar esztétikai irodalom kopárságával. Szólani fogok tehát a szépről, amint az a természetben, a művészetben és az emberi lélekben megnyilvánul.

I.

í*