Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904
— 58 — nehéz s néki bármi áron, do teljesítenie kell a parancsot. Töpren- kedését egy vergiliusi (a Boreásról vett) s egy eredeti (a kovács mesterségéből vett) hasonlat élénkíti. 118. Wesselényi sok „óhajtása“ fölhat az egekbe, ahol az istenek tanácsra gyűlnek. 118—154. Az „egekbéliek“ tanácsa. Az istenek valóságos vármegyegyülési szónoklatokat mondanak. Igazságát mindenki klasszikus példákkal igyekszik megfoghatóvá tenni. Wesselény1 özvegysége, Mária magánossága iránt nagyon humánusak, résztvevők, mert hisz leghívebb szolgáikról van szó. Elhatározzák, hogy Cupidóvnl mindegyik szívét megsebeztetik s Mars (a háború) járjon kezére Wesselényinek vállalkozásában. 154—164. Lírai fölkiáltás: jaj neked Murány, mert a szerelem ellen nincs erősség. (Ez a tétel.) A tétel bizonyítása klasszikus példákkal. Konklúzió. (Kisebbszerű szónoklat.) 165. Vénus készül a rábízottak végrehajtására. Fiához, Cupidóhoz mén. 165—189. Cupido lakásának leírása, mely nagyon emlékeztet Vergilius alvilágában a boldog s boldogtalan szerelmesek helyére. Egyik legszebb leírása Gyöngyösinek. 189—207. Cupido Murányba siet, s az éjjel is aggódó Wesselényi szívébe lövi a szerelem nyilát. Egyszersmind tudtára adja Ferencnek, hogy Széchy Mária lesz az, „ki által felszabadul hajód az forgó szelektől.“ Szóval az első ének 207 versszaka közül mindössze 31 szól a főeseményről, a többi kitérés. A kitérések legnagyobb része igen zavaró, legtöbbje egyáltalán nem tartozik a tárgyhoz. A mitológián kívül minden egyéb történeti esemény. Önálló költői alkotásnak, költői leleménynek a tényekre vonatkozólag nyoma sincs az egész énekben. II. 1—6. Ez az ének a reggelnek igen szép leírásával kezdődik. Az egész természet megébred, nosza múzsám, ébredj te is, kezdjük meg dolgunkat. (Kisebb invokáció). 7—9. A Cupidótói szíven lőtt Ferenc lángol Máriáért, pedig soha nem is látta. 9—31. Csudálatos, hogy a nem látottat szereti Wesselényi: hiszen legtöbbször s „látás szorzotté“ a szerelmet. Ezt a csudálatos dolgot érthetővé kell tennie Gyöngyösinek. Meg is teszi kis szónoklatban, melynek elején a szemről, mint esztétikai s fiziológiai érzelmek fölkeltőjéről szól. Aztán arról, hogy nyelv, alkalom, pénz stb. mind okozhat szerelmet. De — s ez a beszéd második része — az „egekbéliek“ sokszor a világ két sarkáról hozzák össze a hitestársakat, anélkül, hogy szem, fül, pénz stb. játszanának közre. Példák, hasonlatok, analógiák bőven. Konklúzió: az „egekbéliek“ szerzői a házasságnak.“ 32. Ferenc azon töprenkedik, hogyan adja tudtára Máriának szíve állapolját.
