Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904

59 —

33—64. Töprenkedése részletezve. Találkozom vele — úgy mond — de hogyan ? S ha volna is rá mód, az emberek irigysége föltámadna ellenem. Az irigységről (kitérés a kitérésben), ennek rútságáról, kerülendő voltáról (szónoklat, akárcsak szószékről volna.) Tovább úgy töprenkedik: Üzenek néki. De kitől? Nincs erre mcgbfzható ember. Csalfa barátainkról (második kitérés). Tovább: „pennát fogok s megírom, kívüle mily árván nyomorgok.“ Ellenvetések : a levélírásnak sok jó, sok rossz természete van, vigyázni kell vele (harmadik kitérés). Végre eszébe jut Byblis és Caunis esete, akik szintén levélben adták egymásnak tudtára szerelmöket, ez meggyőzi Eerencct.

65—68. Wesselényi sok-sok törlés s még több „óhajtás" (^sóhajtás) után megírja a levelet Máriának.

69 —88. A levél. Kissé áradozó, ami rendes indulatnál természetes. De a liös, a lovag Wesselényitől nem ilyen levelet várnánk : hiányzik belőle az erő, Wesselényi főjellcmzője. Tartalma egyébiránt az, hogy találkozót kér Máriától.

28—93. Sok „óhajtás“ (valószerü-e?) után fekete viasszal lepecsételi a levelet s elküldené, de kivel?

98—99. Káliéról Kürthy Fercncné Murányba jött, hogy kincseit biztonságba helyezze. Szolgája Nagy János, igen ügyes ember, akivel bajosabb dolgait szokta clintéztetni. (Nagy Jánosra szüksége van a költőnek s ab ovo Ledae minden körülményt elmond, mikor ezt a szereplőjét bemutatja. Igen zavaró kitérés.)

99—101, Nagy János toppan elébe s Wesselényi egy csomó ezüst tallért mutat neki.

101—109. A pénz hatalma: szónoki elmélkedés. Nincs az a gonoszság, melyet az e i berek pénzért meg ne cselekednének.

109—135. Mikor Nagy János a pénzt meglátja, egyszerre fölkiált: „Ezért kinek kell vérét ontani?“ Ez jellemzés: Nagy János sivár, bérenc lelkét e pár szavából menten megösmerjük. Wesselényi válasza: Biz ezt nem gyilkosságért kapod, hanem e levelet kell Murányba vinned. Nagy J. szabadkozik, fél s innen is látjuk, hogy azt a bizonyos „archimedesi csavart" akarja Wesselényivel szemben alkalmazni: hiszen annyira nem tud felni, hogy az imént gyilkolni is kész lett volna! Ez is tényekkel való, tehát költői jellemzés. Ferenc megadja a módját, hogyan kell elvinni a levelet: Nagy János egy zsák uborkát vigyen Murányba (ott még az uborka most újság) s belé rejtheti a levelet Mária számára. így is lesz. Mária szerencsésen megkapja a levelet s elolvassa, miközben színe is ugyancsak változik.

135—137. Az orcapirulásról 2 strófás elmélkedés.

137—157. Mária eleinte nem hisz a dologban, cselfogásnak tartja. Csak a követ sok esktivésére csöndesedik. Visszavonul s magányában megjő hozzá is Cupido (csodásság), szíven lövi. (Igen kedvesen van leirva Cupido eltűnése „Ily szép prédájának Cupido örűle. Csattogtatván szárnyát, az égben rftpüle.“