Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1904

— 57

hogy előbb elmélkednek egyet meséjük, mondókájuk tárgyáról s aztán kezdik meg.) Rákóczy a Tisza felé siet, a dolognak Ilire fut az országban. 17 -19 v.

A hír. E kitérés elmélkedés a hír abbéli természetéről, hogy eundo ereseit. 19—25, v.

25—27. A hír hallatára sokan elpártolnak a királytól Rákóczy melle, aki meg is érkezik. (E három strófában gyorsan gördül az esemény.)

27—42: líra, illetőleg retorika az epikában. Ó pártos hazám, ó marakodó nemesség, ó te ország kára pártosság! — sóhajt fel a költő. Erre egy költői szónoklat következik, amelynek az a célja, hogy a pártosság káros voltát példákkal (Róma) bizonyítsa. „Nem nevel semmi jót az tíjságkövetés“ (újság — rés novae — forradalom). De nemcsak hogy káros, de „nagy szilhez“ nem is illő. — E szónoklat után konstatálja, hogy ez a rossz természetű egyenetlenség ismét uralomra jutott nálunk.

43. Csak Wesselényi marad hű a királyhoz. (Itt említi először Wesselényit.)

43—58. Wesselényi leírása: ki volt, hogy özvegy, hogy harcias s mindezt klasszikus hasonlatokkal illusztrálja (Bellona, Mars, Curtius stb.) — Leírja térin tét, szívét, beszédét, eszét, szerelmét, gazdagságát, egyedülmaradottságát, korát, termetét, gyorsaságát, szúrós szemét, lojalitását olyan rendben, ahogy ép eszébe ötlenek ezek a jellemvonások, amelyeket igazában Wesselényi cselekedeteiből kellene megismernünk a magunk fantáziája utján. — Wesselényi pályáján gyorsan halad s a „mezei hadak“ generálisává lesz.

58. Ferenc parancsot kap a királytól Murány megvívására.

59—69. A parancs. Király adja, hát királyinak kellene lennie. De nem az. Egy csomó közmondás az eleje, hogy milyen nehéz a jót végrehajtani. Hivatkozás Ferenc érdemeire (captatio benevolentiae), aztán buzdítás, hogy érdemeit még jobban tetézze. Bő szerep jut a hasonlatoknak, analógiáknak, melyekben szinte kéjeleg Gyöngyösi. A parancs veleje a 67. 68. v.

58—72. Wesselényi Ferenc indul Murány felé, de aggódik is, mert Murány nagyon erős vár.

72—99. Murány története. Nagy visszaesés, melyben Széchy Györgynek, Murány volt birtokosának, Széchy Mária atyjának életéről, családjának minden egyes tagjáról megtudunk sokmindent. Legkülönben pedig Mária sorsát részletesen: mint folyt a világa, mielőtt Murányba került volna. Itt tudjuk meg azt is, hogyan adja át Illyésházy a várat Rákóczynak. — Igen zavaró.

93. Fölveszi újra az elejtett fonalat. Wesselényi aggódik (másodszor), mert Murány oly erős, hogy csak fitymálja ellenségeit.

99—118. Hogyan elmélkedik Wesselényi. Nagy dologba fogott, de analógiák, példák bizonyítják, hogy a becsület útja