Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1903

I. Faludi Ferenc lírai költészete. Irta: Szilveszter Ferenc dr.

81 —

Him után sirt bölcsőjében,

Gyulladozott szerelmében,

S még előtte volt a pép. slb.

Figyelemre méltó észrevétellel kíséri Császár Elemér Faludi nyelvezetét. „Nem utolsó ékességei Falndi költeményeinek — úgymond — a költői szólamok és képek. A szóismétléseket, a jelzők és alanyok halmozását, a rokon gondolatok csoportosítását, a kötőszók és névelők elhagyását, melylyel gyorsaságot, élénkséget ad a beszédnek, különösen a leírásnak, az igéknek merész, új szokatlan értelemben való használását, melyek határozottan egyéni színt adnak költeményeinek, most mellőzöm, csupán a képeire vetünk egy pillantást. Sűrűén használja a kor divatja szerint a classikus mythologia megszemélyesítéseit, ezeket a hazug és szinehagyolt díszítő formákat, de pótolja kárunkat, merész metaforáival, melyek újságukban meglepnek anélkül, hogy érthetetlenek volnának, eleven festéseivel, melyeket gyakran papírra vet, ha a természet világának egy-egy jelenetét kell szemünk elé hoznia. Beszél a ,,kemény kősziklák kietlen keheléu-TÖ\, megbámulja a „tejbe mártott arczollatot, hol rózsák is elmulatnaku, tetszik neki „a szöghaj “ mely „a vállat veri11 „az ajak11, melyen a „hajnal hasadde talán legszebb képe, szinte Aranyhoz méltó: „láttam, miként bontogatja az éj setét sátorát“. A másfél százados költői használatban ma már megfakult e képek eleven színe, meg is úntuk őket, hiszen eleget olvashattuk a negyvenes évek versfaragóinak munkáiban, de a XVIII. században még új, friss, ragyogó volt mindegyik: igaz ságtalanok volnánk Faludi iránt, ha az utódok bűnéért megfeledkeznénk a kezdeményező dicsőségéről".

Eddig Császár. Ha nyelve választékosságának okát keressük, kiművelt Ízlésében találjuk fel azt. Igazi mü6