Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1903

I. Faludi Ferenc lírai költészete. Irta: Szilveszter Ferenc dr.

— 45 —

Az oroszlány és griff meghalnak társakért Hűség, állandóság nagy bennek párjakért.

Üres, allegorikus magyarázás az egész költemény; még az alkalomszerüségnek is kevés szerepet juttat benne. Egészen hasonló mederben föly. Méitóságos Szily János úrnak írt verse. Itt is címermagyarázásból indul ki:

Két sugár borostyánt tavaszi zöldében Látok Szily úrnak nemes czimerében,

Mit jelent'? Urának zöldellő épségét,

Kellő és állandó teljes egészségét.

Bátor oroszlányt is írat pecsétjére ;

Mit példáz? ennek is menjünk már végére. Oroszlány-bátorság van Szily szivében,

Igaz állandóság eltekéllésében.

Medve vadat látok ! Medve csillagzatja Az cg felső sarkán magát ragyoglatja.

Tengerbe nem merül, el nem alkonyodik, Csillagok közt első, fennyen uralkodik.

Mintha csak a XVI. század szegény, a főurak házaiban élősködő diák pengetné lantját, vagy napjainkban faluhelyen szokásos lakodalmi ritmusok tolakodnának Faludi költeményeibe: olyan mélyen alant járnak jezsuitánk e nemű versei. És ebben kitart A tárcsái savanyú vizrül való megemlékezése is. Százesztendeje, hogy hüs vizével szomjat olt e kút. Nosza hát elő a lantot:

Béköszönt, úgy látom, századik esztendőm, Saeculum-fejező teljes nyomos időm,

Keresd: feltalálad kutamnak a torkán,

Márvány keritőmnek látszalos homlokán.

S ünnepre hívja a járó-kelöket a forrás ,,nevelő nymphája“ :

Virágokkal azért hintsd meg udvaromat,

Fürtes bokrétákkal rakd meg óldalomat.