Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1903

I. Faludi Ferenc lírai költészete. Irta: Szilveszter Ferenc dr.

— 21 —

Ugyanígy tesz a kisasszony is; földicséri az urfinak előkelő származását:

Hires főrend nemzetében,

Nincsen hiba termetében,

kiemeli jó modorát:

Táncos, elmés, emberséges,

Törvényludó, mesterséges,

Jámbor, józan, mértékletes,

Takarékos, kellemetes.

A befejező sorokban azonban kicsinylöleg odaveti: De nem tetszik, tudom mért:

Mert hamisnak mond, azért!

Mint a rövid idézetek mutatják, e két költemény voltaképen leírás; a kisasszony és urfi testi és lelki tulajdonságainak kötődő hangon való leírása, mely arefrainban megnyilatkozó érzelemvilág festésével líraivá válik. Fokozza érdeklődésünket a személyek cselekvése, az a mozgalmasság, mely e költeményeket kiemeli az egyszerű leírás keretéből, életet, elevenséget visz a sorok közé; szóval a leírás lírai elemmel és genre jelenettel vegyül.

Faludi költői hajlama tehát az idéztem költeményekben költészetté, lírává emelkedik. Leírásait azonban nem tudja eléggé lírába olvasztani. Ez föképen a természet szépségét magasztaló verseiben látható. így a „Tavasz“ hangulatosan hirdeti:

„Királyi mulatság erdőkben sétálni Árnyékos utczáin fel, s alá járkálni,

Fülemile éneklésén,

Gyönge szellők legyezésén Örömét nevelni.

Kedve szerint élni.

És nyolc versszakon keresztül emlékezik nylilákról, madarakról, rendezett mulatságokról, friss forrásokról, de