Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1902
5 — / miónk még ideálisabb, mert mig minden szülőnek saját gyermeke jövendő boldogságának megállapítása a fő, az iskolának e mellett ódes magyar hazánk boldogsága, fejlődése a célja, mi csak úgy érhető el, ha minél több numkaszeretö, erős jellemű embert adhat az iskola. Ismertetve a középiskola célját, s hangsúlyozva az iskola és család együttes működésének feltétlen szükségességét, ama bajokat fogom röviden ismertetni, melyek a középiskolai oktatásra és nevelésre, s így a gyermekek lelki fejlődésére oly zavarólag hatnak. Mindenütt jóaka- ralú útmutatásaimat óhajtom (tartózkodván minden tudományos fejtegetéstől) a gyermekeik jövője iránt érdeklődő s azok boldogságát óhajtó szülök elé tárni; mi tekintetben lehetnek gyermekeik jövendő boldogságának megalapításában az iskola támogatására, minő úton-módon vihetik előbbre annak munkásságát, s a bajok, akadályok hogyan kerülhetők el. * * * Nagyon sok szülő téves felfogásban van az iskoláról. Azt hiszi, hogy az iskola mindenre képes s a gyermekből azt faraghat, a mi épen neki tetszik. Azt hiszi, hogy szülői és polgári kötelességének eleget tett akkor, mikor fiát a szükséges könyvekkel ellátta, beíratta az iskolába, a tandijat lefizette, a vidéki szülő pedig, ha valamely kosztadónál elhelyezte, azt hiszi, hogy többé semmivel sem kell törődnie. Szívleljék meg a t. szülök, hogy mikor gyermekeiket az iskolába beíratják, egyúttal fontos kötelezettséget vállalnak magukra, hogy közreműködésükkel az iskola törekvéseit támogatni s gyermekeiket az iskola által kitűzött irányban fogják nevelni. Ezen kötelezettség alól egyetlen szülő sem vonhatja ki magát. A szokásos mentegetőzések.
