Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1901
mészetes, igazán emberi s épen azért utólérhetetlenül bájos költészetre. A rómaiaknál Vergilius, a legszebb római mű- eposz megalkolója, a hazafias költészetre, Ovidius a tanító és lyrai, Horatius pedig főleg a lyrai költészetre nyújt igazán szép példákat. A tanuló ilyen módon megismerkedik az irodalom minden ágával, megismeri az egyes műfajok legelső példáit s így kiegészíti, bővíti és tökéletesíti a magyar irodalomban és a köllészettanban szerzett ismereteit. Megtanulja azt. hogy hogyan kell valamely irodalmi terméket megérteni és megítélni, hogyan kell egy költeményt átérezni és élvezni. Az egyes irók tárgyalásánál régiségtani ismeretekre lesz szert a tanuló. Megismeri az ókor társadalmi, politikai és vallási életét, még pedig sokkal közvetlenebb módon és elevenebben, mint a történelemből. Így aztán képes lesz a mainapi műveltségünk értékét is megbecsülni, mert látja a külömbséget a két czivilizáczió közölt és képes lesz tisztán kivenni, hogy mennyit haladt az emberiség az ókori világ eltűnése óla szellemi téren, mit vettünk át a görögöktől és rómaiaktól s hogyan alakítattuk azt át. Belátja, hogy az irodalom egyes ágai miért fejlődlek. oda, a hol ma vannak nálunk meg á többi müveit népeknél. Alkalma van azt is megfigyelni, hogy a nép politikai és társadalmi viszonyai hogyan hatnak az irodalomra és művészetére s megfordítva. A tanuló látóköre tehát így évről évre tágul. A művelődés eszközeit megismeri, megkedveli az irodalmat és kezd érdeklődni a művészetek és a tudományok iránt. Ezeknek vívmányait fölismeri, amazoknak csodálatra méltó alkotásaiban pedig lassankint örömöt kezd találni. Szóval
