Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

— 90 —

tárunkban képviselve legyenek. Az iskola fejlődésének e rövid történeti vázlatában nem leket felvenni, hogy a tanári könyvtár szaporodásáról részletes kimutatásba bocsátkozzunk; feltüntetik ezt és liü képét adják azon

r

kimutatások, a mik az iskola „Értesítőiben“ közölve vannak; valamint az iskola vagyonát feltüntető törzs- könyvek. E helyen a jövő korban iskolánk vezetésére állítandó tanférfiak számára, mint igen nevezetes és méltánylásra méltó azon eseményt kell feljegyeznünk, mely a tanári könyvtár rendezésével egyidejűleg az „ifjúsági könyvtárnak“ is alapját vetette meg. Paal Gyula, a ki a tanári könyvtárt romjaiból kiemelte és azt rendezve, méltó czé'jának visszaadta, az ő magas színvonalon álló oktatói és nevelői állásáról, már gyula- fehérvári működése alatt, 'korán kinézte azon nagy gyakorlati hasznot, melyet biztosíthatnak az ifjúsági könyvtárak, ha azok oly szervezetet nyernek és oly müvekkel láttatnak el, a melyek az iskolai oktatás és nevelés közvetlen támogatására, az ott hallottak és tanultak kibővítésére szolgálnak. Tájékozó körültekintéssel, nagy utánlátással és önfeláldozással már Gyulafehérvárit alapított egy ilyen könyvtárt. — Az annyi gonddal és fáradozással járó intézmény létrehozásától itt sem rettent vissza; hanem a nála szokásos erélylyel és kitartással hozzáfogott a marosvásárhelyi gynina- siumban is létesítendő ifjúsági könyvtár alapításához. Eleinte a társadalomnak támogatása mellett szándékozott az ügyet megindítani. — És Isekutz Adeodat, a nagy tudományu és magas állású törvényszéki elnök vezetése alatt, egy bizottság tanácskozott is a könyvtár létrehozása módozatai fölött; azonban Paal Gyula tanár okulva a közmondás igazságán, hogy: „sok bába közt elvész a gyermek“, felsőbb hatóságának engedélye kikérésével, a gymnasium tanári testületének támogatása mellett egymaga fogott az alapításhoz. Kezdetben az