Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

— 9 —

Történeti tény, hogy 1230-tól 1440-ig a maros- vásárhelyi várbeli templom a kolostorral együtt a Domokos-rendé, 1440—1440. a Minorita-, 1440—1550. a Ferencz-rendé volt. E templomról Írja Nagy-Szabó Ferencz, hogy „a hajdúk 1001-ben Szent Lőrincz napján a városra róntának, s az akkor Erdélyben páratlan szépségű szentegyházat, tornyot és iskolát felégették, s merőben elpusztították.“ Más hiteles feljegyzések szerint is Marosvásárhelyt a hitújításig 4 templom volt. Ezek közül az egyik a város közepén (Szent-Miklós- utcza) állott, melynek romjait a Jézuiták, kik 1702-ben jelentek itt meg, még látták, s melynek anyagából emelődött a mai kollégium épülete. A második templom az imént említett várbeli volt; a harmadik az apácza zárdáé (Szent-György-utczában), melynek lebontott falaiból a vár keleti szöglet-bástyája készült, miként a délnyugati bástyák a klastrom-utczai, vagyis a várbeli zárda falaiból; a negyedik templom a város közvetlen szomszédságában Szent-Király falu mellett levő dombon — már 1350-től kezdve uralta a Maros völgyét, a mely a Pálos vagy köznyelven Fehér-barátok zárdájával volt összekötve.*)

sicoloruni.“ Nagy Lajos király diplomája, melyet 1370-ben Szontkercszt feltalálása ünnepének nyolezadán adott ki „Zékeiy-Vásárheiy“ elnevezést használ.

Maros- vagy Székely-Vásárhely a régi Íróknál latin nyelven: Agro- poiis, Assercuiis, Forum Sicoiorum néven fordul elő. Agropolis, mivel a lakosok főfoglalkozása földmivelés volt; Asserculisnak talán deszka fedelű házairól neveztetett; Forum sicoiorum-nak, mivel az összes szókelyszókok a király számára kijelölt marhákat itt bélyegezték le. (Ökörsűtés.)

A hét falu neve, melyből állítólag a város alakult: Nagy- vagy Felső-Sasvár, Kis- vagy Alsó-Sasvár, Székelyfalu, Gurdás és Benefalu, Kis-Udvar, Kis-Falud. Mindegyik külön községet képezett; jószágaikat Székelyfalvára cserélvén, itt telepedtek le.

*) A Paulinus zárdát a templommal együtt 1350-bon Tóth János és Bolgár László építették. Tóth régi törzsökös nemzetiségből származott, Maros-Szont-Györgyről és Szont-Annáról irta praedicatumát.

Gyulai Dénes 1514-ben gyulafehérvári éneklő kanonok, felszentelt