Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

— 6 —

rakta le. Szülő anyjuk, felnevelő és éltető leikök a rém. kath. anyaszentegyház volt. És ma is, az alapos tudomány akarja, nem akarja, csak általa szentesül. A művészet állandó becsű alkotásaihoz ihletséget a katkakombák érez- vagy fa metszeteiről, templomaink oltárképeiről és szobrairól vesz ... A dal- és zeneművészet az egyház ajkairól leste el a megváltás „Glóriáját“, a bűnös lélek „Misereréjét“, a feltámadás diadalt harsogó „Allelujáját“ . . .

— S hová a népek és nemzetek megtérni és üdvözölni zarándokolnak: Szent Péter csodával határos templomának műépitészeti alkotásához ő adta az eszmét, s az eszmének valósulásához a geometriai méretek bámulandó összevág'ását, összhangzatos egységét.

Mint a mythosi Jazon ekéjének szántóvasa által felhasitott barázdákból óriások keltek ki: úgy az egyház világtanitói és nevelői működése nyomában is a tudomány, az erkölcsök, a művészet, a polgárosodás, az egyéni és társadalmi szabadság, a jólét és béke áldásainak forrása fakadt föl. Ellenben a hol isteni küldetése elé a tévely vagy roszakarat torlaszokat emelt, ott a tudatlanság, az erkölcsök elvadulása, a szolgaság, átok és vérfürdő jutott a népek osztályrészéül.

Azért az emberi rendeltetés magasabb czéljának felismerése mellett örömmel adták át magukat a népek e nagy Mester oktató és nevelő kezének.

Szent István első apostoli magyar király is, kiváló uralkodói bölcseségének és előrelátásának akkor adta legszembeötlőbbb jelét, midőn a népek vérében gázoló magyar nemzetet a felvilágosodás keresztkutjához terelte a kath, anyaszentegyházba vezette be.

Mi lett volna a magyar nemzetből, ha a szent és nagy király azt az egyház felvilágosító, erkölcsképző befolyása és nemzetfentartó oltalma alá nem helyezi,