Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1894

eléggé mutatja a Merseburgnál stb. kapott tőrdöfés, melynek beheggesztésére, ha az egyház gyógyító balzsamát nem köti, bizonyára a Hunnok és az Avarok kikerülhetetlen sorsára jut.

Jól látta ezt a szent király. Azért apostoli lelkesedéssel fog népe megtérítéséhez, s biztos kezekkel rakja le az új magyar haza és társadalom alapköveit.

Püspökségeket alapit, lelkészi állomásokat rendez, s azokat fejedelmi bőkezűséggel javadalmazza. Szent és tudós férfiakat Ili meg az apostoli nagy munkára. Kolostorokat épit és azokban a tudomány és erkölcsök tanitószékeit állítja föl.

Toldy mondja, hogy a 11. század a legdicsőbbek egyike a magyar történetben. Nagy és erős királyok uralkodtak a daczos nemzeten, kik legyőzvén az ősnemzeti visszahatást, Gejza fejedelem müvét szerencsésen befejezték. István nem volt kisebb törvényhozó, mint apostol; valamint az egyházat, úgy építette fel az ország alkotmányát is. ő midőn országát szervező és a kér. hitre térité, egyúttal a gyermekek keresztény neveléséről és tanításáról is gondoskodott. . . Hogy az iskola főeszköze a kér. hit megszilárdulásának, arról oly erősen volt meggyőződve, hogy minden tiz falu számára egy templomot rendelt állíttatni, melyet a püspöknek pappal és könyvekkel kellett ellátnia. Hogy pedig a templom mellé iskolát is kellett állítani, azt az akkori általános szokásokból tudhatni.*) A népnevelést a plebanialis iskolák képviselték, a mai közép- és felsőiskoláknak megfelelő oktatást, valamint Európa más államaiban, úgy hazánkban is a zárdák, káptalanok és püspöki székesegyházak tartották kezökön. I. Béla, Szent László, Kálmán, IV. Béla, Zsigmond és Mátyás

— 7 —

*) Lubrich: Novoléstört. 11. k. 381—382. 1.

ÍV