Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893

- 41 ­(Mantua szült, Calabria ragadta el éltem, most nyugszom Parthenopón; óuokoltem pásztói-világról, mezei életről, harczi dolgokról.) Vergilius egész költői működését itt nem tárgyalhatjuk, bennünket csak lyrai működése érdekel. Jóllehet Vergilius mint epikus tette nevét hallha­tatlanná, de kétségtelen, hogy fiatal korában ő sem volt érzéketlen szép leányok és fiuk iránt s igy ezek­nek is szentelt egy pár apróbb erotikus költeményt, mint azt a catallepton II. VII. IX. verse mutatja. De kísérletet tett egyéb tréfás apróságokkal is s az ilye­nekben kedvelt iambusi trimeterrel, choliambusokka és elégiái distichonokkal. Igaz, hogy ezen apróbb da­rabok közt vegyes gyűjteményében (Catalecta Vergili), melyek egy Arotostól kölcsönzött név (KaTXYieu-TÓuv) alá voltak foglalva, csak kevés kétségtelenül Vergili- usi és biztosan ez életkorából való van. Annál értél kesebbek a csonka iambusok, melyekkel a rhetor ta­nuló búcsút vesz az osztályától, mert a bölcsészeihez akar felemelkedni. Nem titkolja mint örül, hogy túl­lépett : búcsút vesz a rhetorok felfuvalkodott frázisai­tól, az unalmas grammatikusoktól, de a szeretett iskola­társaktól is, kik közül valami Sextus Sabiniust gyön­géd megszólítással emel ki, mint szivbeli barátját, végre az édes múzsáktól vesz búcsút. Mindezen apróbb költemények a költő ifjú korá­ból valók; tekintélyesebb alkotásokkal, mellek nevé­hez méltók, aránylag későn lép fel. Ezen későbbi al­kotásai közül bennünket csak az eclogák érdekelnek- Ez egy, a görögöktől még meghóditatlan műfaj volt, az idyll egy alosztálya, az allegorizáló idyll. Theokritosz idylli költészetét utánzá. A pásztorok-

Next

/
Thumbnails
Contents