Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893
- 15 utánzóit tárgyaiban végre megadta a lyraí ihlet némi hangját; sőt néha belevitte a dallamnak azt a változatosságát, ama rohamos és különböző numerusokat, melyeket a görög óda ismert. A vígjátékokban kétségtelenül gyors a haladás. Mily költői erő, a kifejezésnek milyen élénksége van Plautus prologjaiban és számos jeleneteiben ! A nyelvnek mily édessége, mily tiszta előkelősége Terentius fennmaradt hat vigjátékában! De a római színpad ez oldalának nem volt semmi lyraiassága. Ez a korán virágzó római vígjáték felemelte hangját — mint Horatius mondja — de csak azért, hogy a házi szenvedélyek szűk körében kor- bolyon : semmi sem volt benne a dithyrambból, sem a lelkesedésből, sem a haragból. El kell ismernünk, hogy a lyrai ihletséggel nem igen találkozunk a római szellem első erőfeszítéseiben. A lyra csak igen későre kezdett jelentkezni a rómaiaknál. A főfigyelmet, az érdeklődést, a mint láttuk, azon műfajra fordították, mely genetikus fejlődés szerint legkésőbben szokott jelentkezni: a drámára. E jelenség oka a római nép intézményeiben, a látványosságok iránt való szokatlan hajlamaiban keresendő. A drámának egyik-másik faja összefért a római nép természetével s az eposznak is kedvezett valamennyire a hagyományokhoz való áhitatos ragaszkodás. Az előbbiben a római híven kifejezte saját jellemét az utóbbiban uj tárgyat talált. De a lantos költészet, mely nem annyira az értelemben, mint a kedélyben bírja forrását s mely nem a külvilágra vonatkozik, hanem a szív legmélyebb rejtekeibe száll le, a harczias, durva római népnél egyhamar nem kelethez-
