Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893
- 12 száltak szanaszét. Gyakran a specziatores-szel összekötve emlittetnek. Ezeknek előadásaiból sem jutott semmi az utókorra. Az ősi dicsőség dicsőítésére szolgáltak a Neninae (gyászdalok). A halottsiratás ősrégi ázsiai szokás, melyet a rómaiak is átvettek. A neniát, halott siratását és dicsőítését annak háza előtt fuvola- és lantjáték kísérete mellett a praefica (előljátszó) énekelte előre, ki a többiek helyett a haját tépte és arczát összekarmolta s vele énekelt a kar Azonban nagy jelentőséget ezeknek tulajdonitni nem lehet. Magok a rómaiak is keveset adtak erre, mit már a neniae elnevezés is bizonyít, mi nem jelent mást, mint üres fecsegést. A lyrai nemüekhez számíthatók továbbá a carmina triumphalia vagy fescennina iocatio, miket a sabinoktól átvett ősi szokás szerint a győztes diadal-szekerét követő hadsereg énekelt, mely alkalommal a győztes hadvezérre irányzott gunydalok is meg voltak engedve, miért az nem is neheztelt. Hasonlóképpen midőn az ifjú hazavitte menyasszonyát az atyai házból, bajtársai útközben gúnyos verseket (fescennina iocatio) énekeltek rá karban, vagy kettős karban. Végül fölemlithetők még az elo/jia. Ezek többnyire saturnusi versben irt dicsőítő feliratok voltak, miket a nagymiiveltségü Scipiok hoztak szokásba, nagy halottjaik szárkophágjaira rávésetvén egyes metrikus verseket. A Scipiok feliratát a Porta Capena mellett 1616, 1780-ban találták. Legrégibb a Scipio Barbatus fiáé Luciusé, kinek emlékét hat saturnius vers egyszerűen és mérséklettel magasztalta :
