Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1893

- iá ­Hone sino ploirumo consontiant R (omal) Duonoro optimo fuis (s) o viro Lueiom Scipione (m) fllio Barbati Consol, censor aodilis hic fuot a (púd vos) Hoc cepit Coi'sica Meriaquc űrbe (m) Dódét tempostatibus aido (m) moroto. Ugyané tiszteletben részesité a család az atyát is: ugyanily szaturnius vers magasztalja az ősnek szellemi és testi előnyeit: Cornelius Lucius Seipio Barbatus Gnaivod patro prognatiis forti vir sapionsquo Quoius forma virtutoi parisumma fűit, Consol, censor, aodilis quoi fűit apud vos, Taurasia, Cisauna Samnio cepit. Snbigitque ornne Laucanam obsidcsque abdoucit Ezek volnának az őskor lyrai termékei. Magából a népből született e költészet, ő teremtette azokat, a miként életkörülményei, viszonyai épen megkívánták. De férfiút, ki mindazt a mit a népnél már készen talált, tökéletesítette volna, az időben még nem talá­lunk. Az első, ki a magasabb költészet kertjét meg­alapította Rómában, a görög származású Livim Andro- nicus volt, ki azonban szakítva az ősi nemzeti hagyo­mánnyal, idegen elemeket hozott be a római költé­szetbe, ha ugyan annak nevezhető az eddigi termékek összege. Livius Andronicus fellépésével veszi kezdetét a tulajdonképen római irodalom, melyre a hellen szel­lem már kezdi befolyását gyakorolni különösen a II. pun háború alatt, mikor, mint a rómaiak egyik legré­gibb történésze Írja : Punico bollo secundo Musa pinnato g adu indulit se bollicosum in Ronmli gentom feraiu. (A múzsa szárnyas léptekkel siotett a második pun háború alatt Romulus hadi népe köz6),

Next

/
Thumbnails
Contents