Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1891
Miután az elemi iskolát kijárta, a csiksomlyói róm. kath. gymnasiumba adták fel szr-loi; itt végzett hat osztályt és a gyulafehérvári püspöki lyceumbau fejezte be középiskolai tanulmányait. Ugyancsak Gyulafehérvárt hallgatta a theologiát is és 1875. decz. 19-én szentelte fel az akkori erdélyi püspök, a boldog emlékű Fogarassy Mihály az erdélyi egyházmegye czi- mére pappá. Bár ritka vallásos buzgalmánál fogva gyönge gyermekkora éta vágyott a papi pályára, bár szónoki ékesszólása kiváló prédikátorrá tette; most — elérve gyermekkora óta táplált vágyát, az Isten igéinek hirdetését a tudomány hirdetésével óhajtotta volna összekötni. Magasratörő lelkének e vágya is teljesült. 1876-ban a székelyudvarhelyi kath. főgymnasiumhoz küldi az akaori főpásztor tanárnak. Már mint tanuló és theologus buzgón foglalkozik a magyar irodalommal; a költőket olvasgatva, maga is megpróbálkozik a Múzsával és nem mindennapi sikerrel. Uj pályáján a magyar irodalmat tanítva, bő alkalma nyílik ked- vencz stúdiumával foglalkozni. Az ifjú tanár saját lelkesedését az irodalom iránt, csakhamar átülteti fogékony tanítványai szivébe is. E sorok írója nem egyszer hallotta Bodo akkori tanítványaitól, hogy mint ragadta magával őket, mint gyűlt fel szivükben a szeretet a magyar költészet iránt és mint erősödött az meg Bodó tanítása, útbaigazító tanácsai, vezetése mellett. Három évig működött Udvarhelyt, innen 1879-ben a kath. statusnak a kegyesrendiek vezetése alatt álló kolozsvári gyrnná- siumához helyeztették át, azon czélból, hogy tanári teendői mellett az egyetemen bölcsészet-tudományi előadásokat is hallgatván, magának tanári oklevelet szerezzen. 1882-ben a bölcsészeiből és a magyar irodalomból és nyelvből tanári oklevelet nyert és azután újra Székelyudvarhelyt, majd 1883-tól a maros vásárhelyi gymnasiu innál folytatta tanári működését. Tanári működésével, egyidejűleg mint hitszónak is teljesítette egyháza és vallása iránt kötelességét; mert pályája kezdetétől rendes prédikátor volt úgy az udvarhelyi, kolozsvári, mint marosvásárhelyi plébánián. Azonkívül a költői, tudományos és egyházi irói működésre is jutott ideje, mig nem érte is eljött a kérlelhetlen kaszás, a halál!