Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890

7— • ••: :—•. ;w ■ if t ’ . 1' ? ^ . ? " ’ • ,">r : "s- ' - ' -~'T

— 68 —

viil hagyattak. Mert a helyett, hogy a régi szárnyépület bérházainak lebontásával az idegen lakosok eltávolítása vétetett volna czélba, ellenkezőleg ismét a régi módon — idegen családok bérleti lakásául szolgáló helyiségekkel építették be az udvart. Kimondhatlan erkölcsi hátrányára a nevelőintézetnek, melynek ifiai az idegen elemektől elzárhatok nem voltak. E sorok Írója, midőn az intézet kormányzására megjelent, két családot talált (az élelmezőjén kívül) mint bérlő lakosokat, s 15 évi küzdelmébe került, mig az udvarról minden idegen elemet kitelepíthetett, lassankint a szárnyépületet is a nevelőház közvetlen használatába vonván.

1875-ben Balázs Antal a csikcsatószegi és szentsimoni tekintélyes lelkészi állomásra hivatva meg. helyébe gymnasiumi igazgatónak Keserű József (világi), a nevelőház regensének pedig Karácson Márton (egyházi), mindkettő gyulafehérvári tanár, neveztettek ki.

Keserű József alapos és széles tudományu műveltséggel párosult bölcseséget, magas szempontokból szemléledő tanügyi tájékozottságot, mély vallásos érzületből táplálkozó jellemszilárdságot, kötelesség iránti hűséget hozott állására. Oly tulajdonságokat tehát és előnyös képességeket, miket egy ember ritkán szokott magában egyesíthetni. Éppen azért iskolánk vezetése jobb kezekre nem is volt bizható. Alatta az intézetben rend, tisztaság és a kötelesség mélyebb átérzése honosodott meg. Ha nagyobb és messzebb kiterjedő alkotások nem történtek igazgatói működése alatt, nem rajta múlt, hanem a tőle nem függő külső körülményeken. A mi tőle függött, azt eredménynyel végrehajtotta. Az iskolának a mi kevés tandij-jövedelme volt, azt annak állandó becsű taneszközökkel való felszerelésére használta föl, úgy hogy a szembeötlőbb könyvtári és szertári szerzemények alapvető és czéltudatos munkája igazgatása alatt indult meg. Ideje is volt! Mert 1850—1870-ig a meglevő könyvtári és szertári gyűjtemények rendben tartására vagy újakkal való ellátására vajmi kevés gond fordittatott. Akadályozta ebben az iskolát és tanári testületet részint a pénz, részint a szakemberekben való hiány. A tanári könyvtár-—ha nem is az újabb szakmunkákkal, de meglehetős nagy tömegű és belbecscsel biró művekkel rendelkezett, úgy hogy Zerich Tivadar igazgatása alatt a leltár száma a 700 kötetet és 300 füzetet meghaladta; de az egész a nevelőház egyik termében éppen semmi gondozásra nem valló állapotban, összevisszahányva, évtizedes vastag