Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1890

Erdélyben a politikai főhatalom gyakorlója az úgynevezett Gu- bernium volt; nagyon természetes, hogy az iskolák és nevelőházak javaival az azok fölötti rendelkezési jog is erőszakosan ennek hatalmi körébe vonatott. Gyakorolta pedig e jogot kezdetben plenarie, azaz más hatáskörébe tartozó politikai, stb. ügyekkel együttesen ; később egyik osztálya tanügyi bizottság, majd a kebelében alakított „katho- lika commissio litteraria által; Eudnay, Erdély püspöke az első, kire az összes erdélyi r. kath iskolák és nevelőházak legfőbb igazgatása ruháztatik 1819-ben.

1773-tól az említett gubernium tan- és nevelésügyi intézkedéseiből vajmi kevés levéltári anyagunk maradt fenn arra, hogy az iskola és nevelőház történetét összefüggő, kapcsolatos egészben és a fejlődés történet-logicai kidomboritásában adhassuk elő.

Általában Mária Teresia és József uralkodása alatt a minő szellem és irányzat jellemzi a politikai életet, ugyanaz a szellem és törekvés fővonása e kor oktatási és nevelési állapotának is.

Feljegyzésre méltó és a fennebb mondottakat is bizonyító intézkedése volt a tanügyi kormánynak, hogy mindjárt 1775-ben a német nyelv tanitását sürgeti; sőt Marosvásárhelyt ezt annál inkább teszi, mivel igen nagy számmal vannak a német ajkú tisztviselők. Kevéssel azután pedig ebbéli követelését fokozza, mikor határozottan eltiltja az oly ifjaknak felvételét a gymnasium első osztályába, kik a német nyelvben kellő jártasságot nem tanúsítottak már az elemi iskolákban.

Az 1778-ik é/ben igen fontos intézkedése volt, hogy az eddig 3 osztályból, t. i. a Principiaból, Grammaticaból és Sintaxisból álló gymnasiumot a Rhetor és Poesis osztályok felállításával egészíti ki. Egyúttal már 1779-ben új tan tervet és tanítási methodust rendel el, a mely legtovább az 1781/2. iskolai évben életbeléptetendő, s mely hű magyar fordításban a következő képét adja a tantárgyaknak, a tanítási menetnek és módjának, de egyúttal a szellemnek is, melyben nevelni és művelni szándékozik a magyar ifjúságot.