Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1857

Különbén ki sem magyarázható hogy miéri tiltatotl s üldöztetetl volna a romaiak állal, kik a mint írva van róluk a virág lelkérőli dogmájoknál fogva a nagy rnindenségben s egyes részeiben elterjedve rejtező istenségeket különbség nélkül vélték imádhatni mindenütt mindenki által akár mily különböző s egymástól elütő alakokban. „Jupiter estquodcunque vides, quodcunque movetur“ ezt tartották, s valamint dogmájuk átalános volt, úgy az imádást is korlátlannak ismerték, s kiterjesztették a türelmet,sőt be is fogadták más legyőzött népeknek isteneiket saját körükbe; az aegyplomiakét pedig a fennemlitelt okoknál fogva kitiltották ... A rómaiak által mind Mózest, mind Jézus Krisztust a Mágusok közé látjuk sorozva. „Van úgy mond Plinius — a Mágusoknak még egy felekezeto, mely függ Mózes nevű zsidótól.“ Lucianus pedig azt mondja. „Ezek az emberek azaz: a keresztények tisztelik azon ismeretes Mágust, a ki l’ále&li— nában azért feszittetett keresztre, mivel uj mysteriumokat hozott be a világba.“

A Mágusok Mág vagy mint a Persák nevezték Mog nemzetiség az az: mások felett tudomány s bölcseséggel kitöritek. Ők adták először magukat a tudományok és mesterségek tanulására, ők voltak a medus nyelvnek szerkesztői, a számok feltalálói, az orvosi tudománynak, a földi és égi testieknek vizsgálói tanítói, a történt dolgoknak inegirói; a királyok tanácsadói, a városok helységek bírái papjai. Igen nagy tiszteletben voltak mind addig, inig tudományukkal s a bennük helyezett bizoda- loinmal vissza nem éltek maguk hasznára mások kárára — igy szól róluk a történetírás. —

Midőn hazájukban nagyon elszaparodtak volna, Asiának más tartományaiba és Európába is átmentek terjesztve tudományukat, s midőn a babilóniaiak minden felöl összehívták a bölcseket, az oda mentieket közös néven Chaldaeusoknak (elrejtett titkok fürkészöinek) nevezték. Ezeknek parancsolta meg Bélus király, hogy alattvalóinak Írott törvényeket szerkeszszenek; innen neveztettek a Chaldaeusok a babilóniaiak nomothetáinak — törvényadóinak. — Minden nemű adó és közteherviseléstől felmentettek — mint Írja Strabo 1. 17. — a Tigris és Eufrátes vizek közt lakó hely jelöltetett ki szamukra, és Am~ mianus annyira magasztalja őket, hogy szerinte „közel a Tigris és Eufrátes összefolyásánál a Chaldaeusok tartománya volt a régi philosophiának dajkája, és az igaz jövendölés legelőbbször itt tűnt fel.“ Amin. 1. 23. Ezektől született és áradott szét az annyira nevezetes Mágia, innen támadtak az Armenii- sok ságái, az Indusok gymno-sophistái, a Magyarok karabonczái s táltosai; a Gallusok druidái; a Brillek bárdusai; a Persák buzurchánjai. E nevezet némi változtatással fennmaradt nyelvünkben a boszorkán névben azért, mivel a Persák buzurehánjaik álomlátás álomfejtés, varázslat s kuruzslások által a gonosz szellemekkel mondattak cimboráink: a mi boszorkánainkról is e volt egykor a közös hiedelem. — A karabonczok az indus pacoktól kölcsönzett szokás szerint mint a szeleknek, felhök-viharoknak paran- csolói úgy tisztelteitek. Holmi érteden mormogással füstölgetéssel a földet és földmivelőket megáldották s szerencsét mondottak. Mivel íekete hosszú öltönyben jártak s tudósoknak tartattak : igy maradt lenn e nevezet a mi időnkig a „garabonciás deák“ kifejezésben. A táltosok atyáinknál voltak nevelők, tanítók, jósok, dalok-dallamok szerzői, betanítói; nyilvetés dárdahajtás kardforgatás mesterei, az áldozatok intézői véghezvivöi.

A Mágusokról többet tudnánk hogyha a Nagy Sándor által feldúlt Ekbatanaból Seleuciába ■— a mai Bagdádba — hordott irományaik el nem veszlek volna.

Flavius József XI. k. 4 f. Esdr. 6. 2. előadásaik szerint: Ekbatanában volt a Médus királyok nyári lakóhelye, s pompás temetője, itt tartattak a Mágusoknak s Chaldaeusoknak Írásaik, a királyoknak viselt dolgait, s a nevezetes történeteket magokban foglaló krónikák egy a végre készített magas toronyban. Ezt a Görögök kevélysége, a Párthusok Persák gorombasága s a Medusok gondatlansága s viszontagságai szétszóródni engedte s elpusztulni hagyta. A maradványok Seleuciába herdálták, melyet 1258-ban a Tatárok bevévén — az ott talált könyveket a Tigris folyóba hányták, gátat készítvén azokból a folyón álmehetésre.

Mikép szoktak vala a Mágusok visszaélni az emberek könnyen lévőségével s hogy szoktak varázsolni, a többek közül álljon itt egy példa Lucianus leírása szerint: „Mcnippus — úgy mond —•