Katolikus Gimnázium, Marosvásárhely, 1857
- a — korcséit Babiloniéban egy Milrobárzánes nevű Mágust a nagy Zoroáster tanítványai közül, kinél hossza köntöse, hosszú vas szinii szakálla, és méltóságos szinnoru tekintete volt. Ez őtet a holtak országába menetelre igy készítette. A hold, újságtól kezdve 29 nap minden reggel nap feljötte előtt elmentek az Enfrátes vizéhez, ott őtet a Mágus maga kezével megmosta, azután a feljövő naphoz fordulván fogai közt hosszú imádságot dörmögött, melyből ö keveset érthetett, azután háromszor szemei közé köpött, s igy szállásukra haza ballagtak, a midőn neki nem szabad volt senkire nézni. Ezen 29 nap alatt csak dióval éllek, tejet méhsert és vizet ittak s mindig a szabad ég alatt a gyepen háltak. Harmincadik nap éjféltájban elmentek a Tigris folyóhoz, ott a Mágus ötét megmosta megtörölte, és sokszor körül kerülte, tengeri hagymát s más egyebeket tartván kezében mormogva hívta szüntelen a lelkeket. Miután ily módon egészen megszentelte, háttal haza felé vitte, adott rá oroszlánbört, kezébe egy hárfát azt mondván hogyha valaki kérdi tőle hogy ki légyen? mondja magát Herculesnek, vagy Orpheusnak . . . így mentek aztán le az alvilágba, hol őket Cháron a Stix vizén által vitte.“ — A sorsvetés általi működések, s jövendölésük ebből állott: előhoztak egy nyalábvesszőt, ezt a Mágus kioldotta, meghatározott szám szerint szét- meg összerakta s ebből aztán mondotta meg a jövendőt. A kártya koczka nyilvetés ennek lehet maradványa. Jövendőitek az áldozatra szánt s leölt állatoknak minőségéből kisebb vagy nagyobb épségéből s a lángok által mikénti megemésztéséből. Az álomlátásokból, miket úgy tekintettek, mint isteni jelentéseket; azért mondja a hunus Elihu Jőbiiak ,,álom által megjelenti Isten az embereknek az ö tanítását Jób. 33. 15. Továbbá a csillagok forgásából: Babilonia, Párthia, Aria, Media egy égi jegy — a halak jegye — alá tartozott, és az itt megjelent planéták összejövetele, egymáshoz mikénti állása, valamely üstökös előállása s. a. t. mind bő anyagul szolgáltak a jövendölésekre; innen született az Astrologia. A mint fel voltak osztva az esztendők, hónapok napok a plánéták közt, aszerint az azokról megállított jóslatok bele voltak szőve az időjárás és az emberi test s élet viszonyaiba s meghatározva hogy például: a mely gyermek bizonyos esztendőnek hó- és napján e vagy ama plánéta alatt születik: milyen természetű s szerencséjü leend. Innen jósoltatott meg a szűk vagy bő esztendő a békés vagy háborús. — Azon nap melyen valamely várost vagy családot nagy szerencsétlenség ért, fátálisnak tartatott — innen a péntek napiéit balitélet. — Az ily napot megünnepelni vagy inegböjtőlni is szokás volt. Megvolt határozva, hogy melyik napon lehet biztosan valamely nevezetes vállalathoz kezdeni, útra indulni, eret vágni, orvosságot bevenni, hajat nyírni, körmöt vágni s. a. t. Mind ezeknek nyilvános bizonyítványaiul szolgálhatnak az úgy nevezett Ciziék. Ezen jövendölések különböző nemei a mi Asiábói idejött atyáinknál is megvoltak, s maradványaik jelenben is meg vannak a tudatlan nép között. Az aegyptomi papoknak a római bölcsek által eltanult titkos tana s átalában a Mágusoknak összes tudománya a hatalmas római birodalomban jutott el a tetőpontra . . . E hatalmas birodalom törvényhozói úgy intézték el az állam szerkezetét, hogy annak céljai elérésére mindenek alá legyenek rendelve, minélfogva a vallást is a politikának eszközéül állították úgy intézkedvén hogy a vallás legyen az államért s annak céljai kiviteléért. Azonban a vallásnak ezen al (rendeltsége mellett is előre belátták hogy azt nem jé minden nimbustól megfosztani, mire nézve hogy a szilaj indulatokat általa féken lehessen tartani: némi isteni bélyeget nyomtak rá mintegy dogmául állitván fel, hogy az isteni sugallatból eredvén, oly tökéletes mint magok az istenek, s oly változhalatlari. Mivel a mindennapi, élettel s annak naponként felmerülő szükségeivel kapcsolatba kellett hozni mind az isteneket mind a vallást, ennélfogva ha mi hozzá adandók voltak, időnként törvényhozás utján pótoltattak. Egy másik előre látó intézkedésük abban állott, hogy a vallás féken tartó erejével minden polgári leláncoltak. Ámbár a bölcsek cs hatalmasok a népvallásában benaőkép nem osztoztak Cicero
