Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól 93 erdőtakaró összetételében a lombhullatók továbbra is jelen voltak, tudniillik a leégett szláv veremházak deszkabélése több esetben is tölgyfa volt.4 * * * * 9 A korábbi intenzív vasművesség a jelek szerint egykori művelőivel együtt eltűnt, a 6-7. századi szláv objektumokból mindeddig nem került elő hasonló mennyiségű vasolvasztással kapcsolatba hozható leletanyag. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a korszak nem kellőképpen tisztázott lehűlése10 nincs-e összefüggésben azzal, hogy a masszív gót települési horizonttal összevethető lakottság évszázadokig nem alakult ki területünkön. A Csíki-medence 8-10. századának települési viszonyairól gyakorlatilag nincs ismeretünk. Helynévtani adatok alapján általában jelentős, az Árpád-kori magyar megtelepedést megélő szláv alapnépességet szoktak a keleti medencékben feltételezni,11 de ez a réteg itt régészetileg jelenleg nehezen körvonalazható. A tipológiailag a korszakba sorolható leletek lelőkörülményei teljesen bizonytalanok, hiteles, dokumentált objektumokkal nem rendelkeztünk ebből az időszakból. Ilyenek hiányában a Csík kapcsán emlegetett „számos jelentős késő népvándorlás kori lelőhely” és az ezekre alapozott településtörténeti eszmefuttatások12 még igazolásra váró feltételezések. így érkezünk el a 11-12. századhoz, amikortól több lelőhely egybevágó keltezése alapján megindult a medence Árpád-kori betelepülése. A lelőhelyek elhelyezkedése talán az Olt ártere és a mellékpatakok közti, megtelepedésre művelésre alkalmas területek lehetséges kiterjedését rajzolja ki. A medence középső részein a tölgy továbbra is jelen volt, miként azt néhány korabeli objektumok szenült tölgymaradványai mutatják. Ezek száma azonban ma még igen csekély. Ennek ellenére gabonatermesztésre már viszonylag korán, a 12. századtól vannak egyértelmű régészeti adataink. Csíkszentkirályon nem csak ekepapucsot, sarlót, de szenült gabonamaradványokat is találtak egy 2003-as feltáráson Árpád-kori edények társaságában.13 A rendelkezésre álló adatok alapján az Árpádkor végére a településhálózat teljesen kitöltötte a medencét, ami nyilván a környezet erőteljes átalakítását hozta magával. A középkor későbbi századaiban az újabb és nagyobbá váló települések környezetében nyilván egyre nagyobb felületeken irtották az erdőt, törték fel a földeket és folyt mezőgazdasági művelés, legeltetés. E folyamat részleteit azonban régészeti adatok nemigen tudják megvilágítani. Kozmáson a Becz-kúria telkén feltárt szemétgödörben halpikkely és rákolló is előkerült, egyértelmű jeleként a közeli árterek „gyümölcsei” hasznosításának. Csíkszentkirályon a falkutatás során az Árpád-kori hajófalban nyírfa állvány csonkját találtuk meg, ami minden bizonnyal a közeli ligetes, mocsaras ártérből kerülhetett ide. Szintén nyírfából készült építési állványt használtak a csíkkarcfalvi plébániatemplom 15. századi gótikus szentélyének építésekor. Minden bizonnyal a csíki 13-15. századi tölgyerdőkből származnak azok a gerendák is, melyeket a csíkmenasági és csíkkarcfalvi templomok korai periódusaihoz tartozó hajók déli bejáratai fölött találtunk, de ezekre utalhat a csíkrákosi hajó nyugati falában talált (egykori párkánymagasságot jelző sárgerenda?) vízszintes tölgygerenda is. A csíki harangtornyokban rendre 17. századi tölgy elemek kerülnek elő.14 Korabeli tölgy elemeket azonosítottunk, kelteztünk a csíkszentkirályi Bors- és Nagy-kúriák 17. századi pincéiben is.15 Térségünkben nincs tutajozható folyószakasz, így a csíki műemlékek környezetében azonosított tölgygerendák csakis helyi erdőkből származhatnak. A töredékes régészeti adatok tehát a maitól jelentősen eltérő természeti környezetet sejtetnek, de önmagukban közel sem elégségesek ahhoz, hogy e kérdésben tisztán láthassunk. A továbblépés egyik legígéretesebb módja a 4 Botár 2017. 10 Vadas-Rácz 2010, 44-48. 11 Erről legutóbb Hegyi 2016. 12 Benkő2016, 158-159. 13 Ld. Cavruk 2003. 14 Botár-Grynaeus-Tóth 2006. 15 Grynaeus András, illetve Tóth Boglárka kéziratos dendrokronológiai kutatási jelentései.
