Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
108 Botár I. közöttük erdőket, azon belül is lombhullatókat, tölgyeseket feltételezett. Fő forrásait neki is a 17-18. századból ismert helynevek alkották, de a népemlékezet is megőrizte az egykor a települések közvetlen közelébe elterülő erdők emlékét. Fontos hangsúlyozni, hogy 1586-ban a kepét két kalongya búzával és harmadfél kalongya zabbal fizették ki, azaz ekkor itt bizonyíthatóan búzatermesztés is folyt. Adatai szerint a 15-16. században jobbára a települések közvetlen közelében folyt mezőgazdasági művelés, majd a 17. században a 950-1000 m magasságig húzódtak a szántók. Ezzel egyidőben a települések közötti erdők irtása is lezajlik és csupán kicsiny foszlányok maradnak meg a 18. század végéig.114 A csíki adatok egyértelműen hasonló folyamatokra utalnak. Az irtások azonban már a magyar nyelvű lakosság ideérkezése előtt megindultak, vagy az Árpád-kor első felében, a vegyes szláv-magyar lakosság idején. Erre látszik utalni a Szécsény helynév, amely irtásra utaló szláv etimológiájú helynév.115 A szomszédos Kászon-székből hasonló helyneveket, adatokat sorolhatunk. Felső faluban (ma Kászonfeltíz) 1692-ben Halas to-1 említenek, a 17-18. századtól meg Csere, Nyr hát, Gyertyános, Aszalvány Byk allia, Demeter-vesze, Gyertyános bükké, Ken-csere, Nagy-csere, helyneveket.116 Altízen hasonlóképpen: Aszalvány-fej, -pataka, Égett-vész, Eger, Fa-aszalás, Gyertyános, Mezővész, Nyáras, Csere-ponk, Nyíres.117 Impéri környezetre utaló helynevek: hegjes chiere oldalában (1592);) Nyaras, halsto (1641); Szász Vágása, Csere oldala, Csere hágó., égi puszta malom ... az Pap kapujánál (1656); bikádon is Vaion egy nagy Tanorok kertem ... Mihály Istvánnál orottük es kerestük (1660). A falutól távol eső területeket a természet kezdte már a 17. században is visszahódítani: Hirmos Tétéin egy regi parlagot esztena hellyett mellyet az erdő fel kezdet venni (1698).118 Egy újabb összeírásból ismertek: Aszalvány pataka, Aszalvánban (1780), Bor vésze (1730), Égettvész, Orotás, Rakottyás (1731 e.) helynevek.119 Jakabfalván 1669-től adatolhatóak erdők nevei: Gyertyános neuw helyben, nyír haton; Csere-ódal (1774).120 Far Bik alat (1619), Nyíres Vász töve (1708), Szász vágása (1774).121 Az újfalvi történeti helynévanyagban a 18. században Küs Bük, Cserere hagoban, Egres Nyaka, Veszes, Varga Nyíre, Aszaló, Vágás Too, Cséré alatt nevekkel találkozhatunk.122 A falu jelenkori és történeti helynévanyagában ezek nagyrésze visszaköszön: Aszalvány (1772), Csere-hágó, -alatt, -völgy (1698,1713), Jáhoro-Juharos, Nyáros-sorka (1772), Ótovány, Rakottyás, veres -vész.123 ÖSSZEGZÉS A demográfiai növekedés és a nagyobb földterületet igénylő kétfordulós határhasználat egyik következménye volt, hogy a medence alsóbb részein egykor bizonyára terjedelmes erdők fokozatosan kezdtek visszaszorulni, sőt eltűnni. Az erdőhatár visszaszorulása a 18. század végétől a térképeken is végigkövethető.124 A középkori erdők nyomait a 16-17. századi forrásokban már több esetben csak helynévként találjuk meg, ilyenek a szép számmal adatolható aratás, irtás, orotás, vész neveket viselő szántók. A régi erdők összetételét a helynevek meglehetősen 114 Tarisznyás 1982, 45-59. 115 Kniezsa 1948. 116 Szabót. 2006,140-141. 117 Hints 2000,42-50. 118 Szabót. 2006, 141-145. 119 Hints 2000, 29-41. 120 Szabó T. 2006, 145-146. 121 Hints 2000,18-28. 122 Szabót. 2006,147-149. 123 Hints 2000, 3-17. 124 Jánosi 2004.
