Marisia - Maros Megyei Múzeum Évkönyve 1. (2019)
Botár István: A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól
A Csíki-medence középkori környezeti viszonyairól 107 Itt kell rátérnünk kissé részletesebben a vízgazdálkodásnak és halászatnak a jelenleginél jóval nagyobb középkori szerepére.107 Az Olt árterei kiváló halászóhelyek lehettek mindig is, de emellett halastavak is viszonylag gyakran szerepelnek a későközépkori forrásokban. Ez nem csak a tágasabb Alcsíkon, de Felcsíkon is adatolt. A halászatnak számos válfaját művelték-alkalmazták. Egy 1667-es szenttamási tiltás szerint az Olt vizében ... szikannyal és, kappagatóval vagy maszlaggal ..illetve garkűvel, habval halásztak. Ezt szabályozták 1676-ban is, ekkor korlátozzák a halászatot a Babora-Babosza, Lebed-Leseőd, Köd patakán.108 Dánfalván 1638-ban említenek tavakat, melyek örökség részeként, bizonyára jövedelmet, megélhetést jelentő halastavak lehettek.109 A ma is jelentős ártéri résszel rendelkező Alcsíktól eltérően Felesik jóval szárazabb területnek tűnik. Az Olt szabályozása és az erdők kiirtása előtt azonban itt is szép számmal voltak nedves élőhelyek. Borzsovában, mely az Ölttől ugyancsak távoli falu, a 17-18. században malmot, halastavat említenek (Borouafalua aluegeben az orzaghidgianfefelliel egy molnot - 1633, Halas Tóra jövőben, a vagyis a Halastó kuttyára jövőben - 1759), azaz ekkor az itteni Nagy Mező belső részein is szép számmal lehettek bő vizű patakok, nedves területek. Taplocán szintén említik az Oltból leválasztott haltartóhelyeket: Az olth mellett a Baxa fokában... szénát termű mindenkor tilalmas kaszáló (1757).110 Az Olt alcsíki, több ágra szakadó, kanyargó szakasza, széles árterével azonban igazi halparadicsom lehetett. A halászó helyeket azonban fokok kialakításával, halastavak létrehozásával is növelték.111 A fokokat gyakran az Olt levágott meandereiből alakították ki áradáskor vizet engedve a kiszáradt mederbe, majd azt lezárták, illetve varsákkal rekesztették el. Szükség esetén újabb vízmennyiséget is engedhettek bele, gyakorlatilag haltenyésztő helyekként működtek. Rájuk vonatkozó forrásaink késeiek, 18. századiak ugyan, de igen valószínűnek tűnik, hogy már a középkorban is alkalmazták őket. Ilyen fokról tudunk Alcsíkon több helyen: az Tusnádi Határon Holt fok nevű Helyben (1744). Ezeket a területeket utólag részben kaszálóként hasznosították: Széna rétben a Holt foknál (1767). A halastavakban „alföldi” csikász élet folyt: Csatószegen 1734-ben az itteni fokot említik Az ólt mellett az széké hidgjan feljűl szélljes fokon alól. A helynév és az ártér élésének összefüggéseire egy későbbi, 1773-as adat világít rá: néhai Nagy Márton a mi élt azon Csikászó Désa Sára Tónak felibe Csikászot, Varsáit ottan tartotta midőn mások varsáit ott tanálta ki hánta onnan egybe is vagdalta, az eo halála után is Nagy József mikor érkezet csikászot ottan. Nyilvánvaló, hogy nem csak a szentsimoni foknál, hanem az Olt mentén majd minden faluban hasonlóképpen hasznosították az ártereket, holtágakat, tavakat, fokokat.112 113 Verebesen is kialakították a megáradt Olt vizének szabályozására, visszatartására a fokokat: Fok-Árok nevű helyben, Oltmelett való Fok árokja.lu A halászatnak régészeti nyomait is ismerjük, a csíkkozmási Becz-kúria egyik szemétgödrében halpikkelyeket, rákollókat, kagylót is találtunk. Úgy tűnik tehát, hogy a 17-18. századi közvetlen adatok, illetve közvetett helynévi nyomok alapján jól dokumentálhatóak a korabeli környezet eltérő elemei. A mai, illetve az újkori állapothoz képest; feltételezzük, hogy a kora újkorra rekonstruált állapot hatványozottan igaz lehet a korábbi századokra vonatkozóan. Hasonló jelenségre figyelt fel az ország hideg sarkaként ismert, szomszédos Gyergyói-medence néprajzát kutató Tarisznyás Márton is, aki a terület történeti néprajzi feldolgozása kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy Gyergyó eredeti növénytakarója, erdőállománya jóval változatosabb volt. A medence alsó részein kiterjedt mocsarakat, 107 A téma legutóbbi áttekintéséhez ld. Ferenczi 2008 bő szakirodalmi áttekintéssel. 108 Imreh 1983, 317-319, 327. 109 Szabó T. 2006, 9-10,13. 1,0 Szabó T. 2006, 56-58. 111 JÁNOSI 2004, 407-408. 112 Szabó T. 2006, 49-55. 113 Szabót. 2006, 58-61.
